Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom "közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló" rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be.

Az alapvető jogok biztosának indítványára soron kívüli eljárásban döntött az Alkotmánybíróság arról, ellentétes-e az alaptörvénnyel az ásotthalmi önkormányzat rendelete. A támadott szabályozást Ásotthalom képviselő-testülete tavaly novemberben hirdette ki.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerintaz önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást,mivel az alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás ugyanis oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg.

Korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát

A testület az indítványt megalapozottnak találta, és kimondta: a támadott szabályozástöbb alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza.A rendelkezés részben a muszlim vallás gyakorlását és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánítását korlátozza, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül önkormányzati rendeletben további belső, értékalapú korlátokat állít fel.

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében Ásotthalom képviselő-testülete közvetlenül az alapjogokat érintő, korlátozó szabályozást alkotott önkormányzati rendeleti szinten. Az alapvető jogok biztosa által támadott szabályozás tehát nem felel meg az alaptörvényben foglalt, törvényi szabályozási szintet előíró rendelkezésnek, ezért alaptörvény-ellenes, és azt az Alkotmánybíróság - a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel -a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária alkotmánybíró. (origo.hu)