2014-ben országos szinten az értékesített lakóingatlanok átlagára 1,7 százalékkal nőtt 2013-hoz képest. S bár a növekedés meglehetősen differenciált volt ( vagyis néhány megyére és Budapestre koncentrálódott) a piaci üzenet egyértelmű: vége a lakásárak hosszú éveken át tartó esésének és eljött a növekedés ideje.

Hol a legolcsóbb jelenleg ingatlant vásárolni? Az Otthontérkép adatai szerint a megyék közül Győr-Moson-Sopron a legdrágább a maga 175 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legolcsóbb Nógrád megye 68 ezer forinttal. A főváros persze megelőzi a megyéket: Budapesten átlagosan 229 ezer forintot kértek 2014-ben egy négyzetméternyi lakásért - írja a hvg.hu.

Az ország legdrágább nagyvárosa Sopron 203 ezer forintos átlagárral, míg a legolcsóbb Salgótarján, ahol mindössze 70 ezer forintot kell fizetni egy lakás négyzetméteréért. A kistérségek listájának extrém pontjait már más megyékben kell keresnünk. A legdrágább terület a budapesti agglomerációban található: a dunakeszi kistérségben 197 ezer forintért vásárolhatunk meg egy négyzetméternyi lakást. Ezzel szemben az ország legolcsóbb helyén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérségben kevesebb mint 32 ezer forint a lakóingatlanok egységára.

Budapest legdrágább kerülete az V. kerület 352 ezer forintos négyzetméterárával, míg a legdrágább városrészt kicsit északabbra, a XIII. kerületben találjuk: a Marina-parton 424 ezer forintot kellett kifizetni négyzetméterenként. A legolcsóbb kerület Soroksár (XXIII.), illetve Csepel (XXII.), ahol rendre 146, illetve 147 ezer forint a lakások négyzetméterének átlagára. A legolcsóbb városrészt az utóbbi kerületben találjuk: Csepel-Belvárosban 140 ezer forintos egységárral számolhatunk.

Összevetve a Marina-partot és a bodrogközi kistérséget, döbbenetes felfedezést tehetünk: az ország legdrágább és legolcsóbb térsége között több mint 13-szoros árszintbeli különbség van. Ezekből az adatokból is láthatjuk, hogy mennyire szétszakadt az országos lakáspiac, bár mégis érdemes megvizsgálni azt, hogy egy átlagos lakás megvásárlása milyen nehézségeket jelenthet a magyarok számára.

A statisztikai adatok szerint a lakásvásárlásban gondolkodóknak hatodik éve egyre kedvezőbb a helyzete, miután a lakásárak és a fizetések egymáshoz viszonyított aránya egyre kedvezőbb. A játék a számokkal most úgy áll, hogy míg a válság kirobbanása előtt (2007) mintegy 2 hónapnyi jövedelemért lehetett egy négyzetméternyi lakást megvásárolni, tavaly ez az arányszám már csak 1,1-en állt. És ha a lakásvásárlás soha nem ez alapján történik, az mindenképpen érdekes adalék, hogy a mostani mutatószám az utóbbi 14 év legalacsonyabb értéke.

Hogy mikor fordul vissza a tendencia? Nem olyan nehéz megmondani – azt tekintve, hogy 2013-ban 10 százalékot esett az arányszám, 2014-ben azonban már csak picivel több, mint 3 százalékot.

Nemzetközi felmérések 2-3 százalékos reálbér-növekedéssel számolnak 2015-ben Magyarországon, a lakásárak alakulására vonatkozó prognózisok pedig legfeljebb 3 százalékos emelkedéssel kalkulálnak. Ebből leginkább arra látszik a lakáspiacon esély, hogy nem, vagy csak igen kis mértékben csökken tovább 2015-ben az egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához szükséges munkavégzési időszak hossza.

Akit a kérdés foglalkoztat, annak érdemes lehet még az áremelkedés beindulása előtt döntésre jutnia a vásárlást illetően – foglalta össze a témát Budai Ákos, a Lakás 2015 kiállítás és vásár szakértője.

hvg.hu (Címlap: Fotó: Túry Gergely)