A program keretében a kormánynak az ukrán háború gazdasági hatásait tükröző valódi makrogazdasági prognózist kell készíteni, valamint arról is számot kell adnia, hogy miként akar visszatérni a fenntartható költségvetési pályára, vagyis a tavalyi 6,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt milyen ütemben kívánják maastrichti szerződésben előírt 3 százalék alá csökkenteni. Az anyagban arra is ki kell térni, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez. (Több ország már benyújtotta jelentését - a finn kormány például 170 oldalon citálja a pénzügyi-költségvetési terveit.)

Vagyis a kormánynak már kész tervvel kell rendelkeznie, ennek ellenére erről egy szó nem hangzott el a csütörtöki kormányinfón. Még a kormány által reálisnak tartott makrópályáról sem beszélt a Gulyás Gergely, a kancelláriaminiszter kérdésre csak annyit árult el, hogy a költségvetésben szereplő 5,2 százaléknál kisebb lesz a növekedés, de biztosan magasabb lesz 2,8 százaléknál – amit például a Moody’s jósol Magyarországnak – fogalmazott Gulyás. (Gulyás tévedésből 5,9 százalékot mondott, de valójában 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol a büdzsé.) Az is csak mintegy mellékesen - a nyugdíjkompenzáció mértékéből - derült ki, hogy a kormány idénre 8,9 százalékos inflációt vár, ám a független előrejelzések szerint ez ennél magasabb is lehet idén. A 2022-es költségvetést eredetileg 3 százalékos pénzromlással tervezték.

A gyorsabb pénzromlás nincs ellenére kormánynak, hisz az növeli a bevételeit, az inflációs "meglepés" idén meghaladhatja az ezer milliárd forintot, ami csökkenti a költségvetés kiigazítási igényét.

Költségvetési kiigazítások mégpedig lesznek. Bár még nincs olyan végleges szám, amit meg tudna osztani a megszorítások mértékéről, az a cél, hogy az idénre tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiányt elérjék - mondta a miniszter. Gulyás szerint az ehhez szükséges intézkedéseket már tavaly decemberben meghozta a kormány, amikor is lemondott 750 milliárd forint beruházási támogatás kifizetéséről. Azt a miniszter is elismerte, hogy az ukrajnai háború ehhez képest alaposan átírta a költségvetési folyamatokat, emellett csak a rezsicsökkentés számlája 1000 milliárd forintos, a választás előtti osztogatás további 1200 milliárdos, a megnövekedett adósságszolgálati terhek pedig 300-500 milliárd forintnyi olyan plusz kiadást jelentenek, ami nem szerepel a 2022-es költségvetésben.

Gulyás Gergely annyit elárult a kormány terveiről, hogy „könnyen lehetséges”, hogy az államháztartás hiánya csak 2024-ben csökken a GDP három százaléka alá, ám valójában ebben a bejelentésben sincs semmi meglepő, hamarabb ugyanis ezt drasztikus pénzügyi intézkedések nélkül nem is lehetne elérni, de nincs is arra szükség. Nagy kérdés, hogy a kormánynak sikerül-e az idei hiánycélját, a 4,9 százalékot elérni, de az elemzők többsége szerint erre ma nincs reális esély, látva az első negyedéves 2300 milliárdos – a várható GDP 3-3,5 százalékára rúgó - hiányt, vagyis valóban csak 2023 után térhet vissza a büdzsé a fentartható hiánypályára. (Népszava)