Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen
Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. - írja a portfolio.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Kovács Tamás
Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.
A 24.hu mai cikke annak a három héttel ezelőtti értesülésnek a részletesebb, projektszintű kibontását takarja, amely szerint az Európai Bizottság auditorai a tavaly őszi közbeszerzési rendszerauditon a huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivetnivalót és az összesen 972 milliárd forintnyi vizsgált projektre több mint 100 milliárd forintnyi pénzügyi büntetés kiszabását tartják indokoltnak.
Ez eleve több, mint a vizsgált projektérték 10%-a. Érdemes azonban emlékeztetni rá, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban az Európai Bizottsággal már úgy megy a pénzügyi elszámolás, hogy az évente kiküldött számlákra csak a számlaérték 90%-át fizeti ki 60 napon belül a testület és a fennmaradó 10%-ot addig visszatartja, amíg a szükséges ellenőrzéseket el nem végzi és biztosítottnak nem látja, hogy a fennmaradó részt is kifizetheti.
A fenti ügyhalmazban tehát valójában nem 10%-os átalánykorrekcióról van szó, hanem arról, hogy ezt a 10%-nyi visszatartott részt már eleve nem fogja kifizetni az Európai Bizottság később sem. Tehát a fenti kormányközeli nyilatkozat alapján erről a támogatási részről inkább lemondani látszik a magyar kormány, nehogy a részletesebb, még több projektet érintő vizsgálat esetleg még több pénzügyi büntetést vonjon maga után.
A lapnak nyilatkozó forrás is erre utal, miszerint a Bizottság által évente visszatartott 10%-nyi pénz ("átalánykorrekció") amolyan diszkontajánlatnak fogható fel, és ha lehetséges, akkor a tagállamok inkább ezt választják, mert macerás a projektek egyenkénti vizsgálata és biztos, hogy azokból végül összességében nagyobb büntetés jön össze.
Ez a lehetőség egyébként elfedi a magyarországi gyorsított uniós forrásfelhasználás egyik következményét, a sok közbeszerzési hibát, szabálytalanságot, mert nem lenne részletesebb vizsgálat, hogy hol történtek esetleg szándékos diszkrimináció mentén közbeszerzési visszaélések.
A 24.hu által megírt részletes esetek döntő részében ugyanis erről van szó: indokolatlan közbeszerzési szűkítésekről, elmaradt nyílt eljárás meghirdetésről, egyéb olyan szabálytalanságokról, amelyek a verseny szűkítésén keresztül a közpénz hatékony felhasználásának elvét is sérthették.
Mindez egyébként úgy történt, hogy három minisztérium kiszervezte közbeszerzési tanácsadó cégeknek (konzorciumaiknak) a futószalagon kiírt közbeszerzések ellenőrzését. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek (konzorciumoknak) is feladata lett volna, hogy kiszűrjék a különféle közbeszerzési szabálytalanságokat a Miniszterelnökségen működő közbeszerzési felügyeleti főosztály mellett, de nem tették és ezért talált most a mintába kiválasztott 29-ből 24 projektnél problémákat a 2017. őszi közbeszerzési rendszeraudit. Az összesen 972 milliárd forintnyi szerződési értékű projektminta oroszlánrészét, több mint felét infrastruktúrafejlesztés, út-, vasút-, illetve vízügyi beruházások közül válogatták össze.
A 24.hu ezek közül csak az alábbi projektekről írt részleteket mai cikkében, ebből állítottunk össze egy táblázatot. A cikk nem tért ki arra, hogy idén május közepén volt egy másik, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot (EUTAF) érintő rendszeraudit is. Amint megírtuk: ez azért is lényeges, mert eddig a Brüsszelbe kiküldött (most rendszerszinten problémásnak talált) számlákat az EUTAF is jóváhagyta, hogy kiküldhessük, de
ha az EUTAF is esetleg rossz értékelési besorolást kapna a közelmúltbeli audit alapján, akkor az bizony azzal járna, hogy ellehetetlenülne, hogy Magyarország jó időre bármilyen fejlesztési számlát is kiküldhessen Brüsszelbe forráslehívás céljából.
