A gyermekek táplálkozási szokásainak megalapozása kulcsfontosságú a jövő generációinak egészsége szempontjából. Sok családban viszont megoldhatatlan kihívás a változatos, jól megtervezett ételek napi szintű elkészítése. Így ez a feladat és a felelősség a közétkeztetés szereplőire hárul. Bár a menza szóhoz számtalan sztereotípia kapcsolódik, a közétkeztetés világa az elmúlt évtizedben gyökeresen átalakult. A felelősen működő szolgáltatóknak ma már kiemelt célja az egészséges táplálkozásra nevelés és a szemléletformálás.

A menzáról sokaknak még mindig az íztelen, egyhangú, kevéssé gusztusos ételek ugranak be. Pedig a közétkeztetés elhivatott szereplői már minőségi alapanyagok felhasználásával, modern konyhatechnológiák alkalmazásával, személyre szabott figyelemmel képesek valódi élménnyé tenni a gyerekek mindennapi étkezését és megalapozni egészségtudatos táplálkozásukat.

„Bár a szabályozás megköti a kezünket, arra is ösztönöz bennünket, hogy folyamatos kreativitással szélesítsük kínálatunkat, és a minimum követelményeket magasan felülmúlva a lehető legváltozatosabb alapanyagokkal és technológiákkal dolgozzunk. Olyan, a magyar háztartásokból kikopóban lévő, de rendkívül értékes élelmiszereket is rendszeresen beépítünk az étrendbe, mint a csicseriborsó, a lencse vagy a bulgur” – hangsúlyozta a Julienne Kft. dietetikusa.

A Julienne Kft. elkötelezett képviselője a Slow-Food mozgalomnak, amelynek célja az ízélmény, az egészséges táplálkozás, a helyi termelők támogatása és a környezetbarát konyhai gyakorlatok előmozdítása, mindemellett hangsúlyozva az ételek minőségét és az étkezéssel járó közösségi élményt. 

„Mindenek előtt igyekszünk kerülni a feldolgozott élelmiszereket. Az adalékanyagokkal, tartósítószerekkel készült „kényelmi termékek” és húskészítmények helyett a közétkeztetésben a kiinduló alap nyersanyagokból főzünk minden nap frissen ebédet, vagy készítünk házi krémeket, pástétomokat” – árulta el Escusol Szőcs Julianna, a Julienne Kft. kereskedelmi igazgatója.

Az óvodáskor a legfogékonyabb időszak

Egy hároméves gyerek általában már kialakult ízpreferenciákkal érkezik a közösségbe, ha a kisgyermekkori hozzátáplálást folytatva otthon nem találkozik változatos ízekkel és alapanyagokkal, az óvodai menü meglepetésként érheti, ha előtte nem járt közösségbe. Hornyák Emese dietetikus szakértő szerint az óvodáskor a legideálisabb az étkezési szokások kialakítására, megváltoztatására, hiszen Ilyenkor a gyerekek még nyitottak, és az óvodapedagógusok, dadusok biztatása sokat segít az újdonságok elfogadtatásában.

„Egy kis kreativitással pedig még inkább motiválhatók a kicsik a kóstolásra. Ha a brokkolikrémlevest „Shrek-levesnek” nevezzük, azonnal szívesen megeszik a gyerekek. Az alsó tagozatosok már kritikusabbak, és rájuk erősen hat a kortársak véleménye is, de sok gimnazista már tudatosabban választ az egészség vagy a fitnesz jegyében” – idézi fel a dietetikus.

A szakértő hozzáteszi, hogy a közétkeztetés nem csupán szolgáltató, hanem egyben edukációs partner is, a felelősségünk túlmutat a napi menü biztosításán.

„A szektor szereplőinek, az intézményeknek és a szülőknek közösen kell formálniuk a gyerekek étkezéshez való viszonyát. Azt látjuk, hogy azok a gyerekek, akik már az óvodában megszokták a változatos ízeket, később az iskolában is bátrabban választanak például egy bulgurral kínált sült csirkecombot cole-slaw salátával, a klasszikus rántott hús helyett. A főzelékeket kiegészítő/helyettesítő évekkel ezelőtt elutasított rakott ételek is mára teljesen elfogadottá váltak az iskolások körében” – teszi hozzá a Julienne Kft. kereskedelmi igazgatója.

Nem reggeli, tízórai!

A legnagyobb kihívást a közétkeztetésben az úgynevezett kisétkezések jelentik a szolgáltatók számára.

„Sok szülő a tízórait teljes értékű reggelinek tekinti, holott az hivatalosan csak egy köztes étkezés. A szolgáltatóknak így egyszerre kell megfelelniük a szülői elvárásoknak, a szűkös költségvetésnek és a táplálkozási ajánlásoknak” – magyarázza a dietetikus.

A kreatív, egészséges megoldások, mint a céklakrém, a házi gyümölcsjoghurt vagy a zöldséges tésztasaláták bevezetése gyakran intézményi és szülői ellenállásba ütközik.

„Ezért is elengedhetetlen a nyitott kommunikáció, a szülőknek és az intézményeknek partnerként kell tekinteniük a közétkeztetőre. Az építő jellegű javaslatokat mindig szívesen fogadjuk, hiszen a közös célunk az, hogy a gyerekek egészséges, tápláló és finom ételeket kapjanak minden nap. Étlapjainkat évről évre, hónapról hónapra fejlesztjük, figyelembe véve a szezonalitást és a helyi termelők kínálatát” - mondja Escusol Szőcs Julianna.

A Julienne Kft. saját pékséggel is rendelkezik, ahol a hagyományos termékek mellett többféle magvas, teljes kiörlésű és csökkentett cukor - és szénhidráttartalmú pékáruk is készülnek. Mivel saját maguknak gyártanak, ezért sokkal szélesebb választékot tudnak biztosítani a gyermekeknek.

A társadalmi szerepvállalás nem csupán szlogen

A Julienne Kft. jelenleg mintegy 15 iskolát és 25 óvodát szolgál ki, köztük számos magánintézményt is.

„Aktívan részt veszünk az intézmények életében, rendszeresen támogatjuk a sportnapokat és egészségnapokat, kóstolókkal, egészséges zöldségkrémekkel és pékárukkal. Dietetikusok bevonásával úgynevezett egészség napokat is szervezünk, ahol játékos feladatokkal, szemléltetéssel, kóstolással ösztönözzük, hogy a gyerekek élményszerűen ismerkedjenek meg az egészséges táplálkozással.”

A 20 éves szakmai múltra visszatekintő családi vállalkozás a közétkeztetés teljes spektrumát lefedi. Naponta közel 15.000 adag ételt készítenek, a minőséget többek között ISO és HACCP tanúsítványok, valamint a Bisnode AAA minősítése is garantálják.

A Julienne Kft. kereskedelmi igazgatója hozzátette: „Kiemelten fontos számunkra a valódi társadalmi szerepvállalás, évek óta támogatjuk az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány rendezvényeit, illetve a Budapest Bike Maffiával együttműködve rendszeresen segítünk a rászorulóknak. Több mint tíz éve elkötelezettek vagyunk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása mellett is, amiért elnyertük a Fogyatékos-barát Munkahely elismerést is.”