Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóvivője.

– Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, és különösen ügyelve arra, hogy megfelel-e az uniós piaci szabályoknak és az alapvető jogoknak.

Az EU ellenőrző szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldről nyertek el anyagi támogatást.

A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete június elején kiadott egy előzetes véleményt. Ebben az áll, hogy a civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz.

A törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, de több probléma is van a törvénnyel:

• a civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampány, amely „a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti”
• a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztetnie kell az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita
• feleslegesen hosszú az a hároméves időszak, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik.

Enyhítettek a javaslaton

Múlt héten a kormány jelezte, hogy elfogadják a Velencei Bizottság jogi aggályait, és néhány pontban megváltoztatták a törvényjavaslatot. A nemzetközi testület politikai véleményének azonban nem adtak helyt.

Három évről egy adóévre csökkentették azt az időszakot, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

500 ezres értékhatár felett kell majd jelenteni a külföldi támogatást. Vagyis a külföldi támogatót, aki 500 ezer forint alatti összeget ad, nem kell bejelenteni
Az Európai Bizottság megvárja a Velencei Bizottság végleges véleményét, mielőtt megítéli, hogy uniós jogba ütközik-e. Egyelőre nem indul hivatalos eljárás az ügyben.

Németország aggódik miattunk

A német kormány „nagy aggodalommal” tekint a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló magyar törvényre – mondta a német külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben (MTI).

Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy

Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása  külföldi támogatók révén „ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan eljárás”.

Ezért le kell szögezni, hogy a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága.

Ezzel szemben a magyar törvény erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná

– tette hozzá a külügyi szóvivő. 

Hangsúlyozta, hogy a német kormány üdvözli az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság június 2-án kiadott előzetes állásfoglalását, és sajnálatosnak tartja, hogy „nagyon lényeges, döntő” megállapításait a magyar fél nem ültette át a jogszabályba.    

Elmondta, hogy „kritikus párbeszédet” folytatnak a magyar kormánnyal a civil szervezetekre vonatkozó jogszabállyal és más törvénykezési tervekkel kapcsolatban, és „nagyon figyelmesen” nyomon követik majd, hogy milyen következményekkel jár az új törvény a civil szervezetek munkájában.

Reméljük, hogy a civiltársadalmi szervezetek továbbra is szabadon és függetlenül dolgozhatnak Magyarországon

– mondta Martin Schäfer.

Kiemelte, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok nem képezhetik vita tárgyát Európában, ezek az értékek jelentik az Európai Unió alapját, és elkötelezte magát mellettük az összes tagállam.

index.hu