Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. - írja a portfolio.hu.
Mintha a magyar oktatás irányítói tehetetlenül néznék, hogy a diákok minden területen egyre rosszabbul teljesítenek, pedig az OECD felmérése szerint viszonylag rövid idő alatt is sokat lehet lendíteni a gyerekek teljesítményén és az oktatási esélyegyenlőségen. - írja az abcug.hu.
Magyarországon 2010 után fordulat következett be az egészségügy finanszírozásában és számos területen javultak a mutatók, ezt támasztja alá az OECD nemrég megjelent Egészségügyi Körkép elnevezésű éves jelentése is - közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap az MTI-vel.
A távközlési árak Magyaroroszágon a legmagasabbak az Európai Unió tagállamai körében, ami különösen rosszul érinti az alacsony jövedelmű házartásokat - állapított meg az OECD hazánkról készült legfrissebb tanulmánya - írja az index.hu.
Magyarországnak a foglalkoztatáspolitikában nagyon jó eredményei vannak, érdemes megosztania azokat a tapasztalatokat és az elmúlt években kialakított gyakorlatokat, amelyek eredményeként nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliségi ráta, valamint jelentős hátrányos helyzetű csoport kapcsolódott be a foglalkoztatásba – mondta Varga Mihály pénteken az MTI-nek Párizsban.
Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.
A magyar alapfokú oktatásban tanuló iskolások sokkal kevesebb óraszámban tanulnak, mint az OECD országokban átlagosan, ráadásul a kötelező tananyag között sok a nem az alapkészségek elsajátításához szükséges tanulnivaló, arról nem is beszélve, hogy a magyar tanulók egyáltalán nincsenek felkészítve az iskolában a digitális kor kihívásaira.
Alapképzéseken átlagosan 36, osztatlan szakokon pedig csaknem 39 százalékos a lemorzsolódás aránya a felsőoktatásban, s ebben még benne sincs az a több tízezer fiatal, aki „csak” a nyelvvizsga hiánya miatt nem tud diplomát szerezni.