A címben feltett kérdésre elsősorban építőipari választ szeretnénk adni a cikkben, de azért kitérünk az életminőség egyéb területeire is. Az energiaszámlák csökkentése a legcélszerűbben takarékoskodással és előregondolkodással valósítható meg. Először nézzük meg, hogy milyen módszerrel tudunk hosszú évekre előre gondoskodni arról, hogy alacsony legyen a fűtésszámlánk. Ennek három fontos összetevője van: a megfelelő szigetelés, a korszerű fűtéstechnika és a jól szigetelő nyílászárók. Amennyiben nincs szigetelve az épületünk, mindenképp gondoskodni kell róla, mert bár a telek már nem annyira hidegek, mint 20-30 évvel ezelőtt, mindig kell számítani mínuszokra, hosszan tartó hideg időre Magyarországon.
A 2021-től életbe lépő szigorodó energetikai szabályok, és az általános ingatlan-felújítási trendeknek köszönhetően mind nagyobb figyelem hárul a hőszigetelésre. Az újHÁZ Centrum új sorozatában minden hónapban egy-egy építőanyaggyártóval közösen jár körül egy, az otthonok felújításával és az újépítésű, modern ingatlanok kivitelezésével kapcsolatos témát. Ezúttal az energiahatékonyságot fokozó hőszigetelő-rendszerekről lesz szó.
A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.
Magyarországon a magas téli szállópor-koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.
Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, holott csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10%-át is megspórolhatjuk, ami országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban.