A párizsi kommün harcosa és legklasszikusabb történésze, Prosper-Olivier Lissagaray az egyik főszereplő, Eugène Varlin szájába adta a felkelés leverőinek címzett vádat: „Önök harcoltak a kommün ellen, és mit értettek meg az egészből? Forradalom kezdődött, Önök pedig azt hitték, hogy a világ végét látják”. Mint jól tudjuk, azok, akik összekeverik az igazságtalanságra és az elnyomásra alapozott világuk végét a világ végével, ma sincsenek kevesen.
A magyarok békeidőben, veszélyhelyzetben, katasztrófák és világjárványok idején is számíthatnak a katonákra, akik életük árán is megvédik őket - hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
Az Erdélyt elszakító magyarok mítosza nem ma született, nem is tegnap. Egy félhivatalos román történetírási hagyomány erősíti fel időről időre ezt a képzetet. Bizonyos román történészek arról értekeznek, hogy a dákoromán kontinuitás-történetbe tenyereltek bele a honfoglaló magyarok, akik „ellopták” Erdélyt. Ez a történelemszemlélet évszázadok óta tartja magát, és minden korszakban másként csapódott le a napi politika szintjén.
Lemerült a Mariana-árok fenekére a Vityjaz-D orosz, személyzet nélküli, automatizált mélytengeri merülőkészülék, a fasizmus feletti győzelem 75. évfordulójának tiszteletére - közölte az Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szombaton az Interfax hírügynökséggel.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások a győzelem napi megemlékezések forgatókönyvét is átírták, pedig idén van a 75. évfordulója a második világháború európai befejeződésének, ezért a kontinensen a szokásosnál is nagyszabásúbb ünnepléseket terveztek volna.
„Az ellenzék magyarellenes…” – hangzott el egy volt MSZMP-tag szájából, egy olyan hetilap oldalain, melynek főszerkesztője is kommunisták központi lapját szerkesztette 1989-ig. „A magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan téves információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát…” – nyilatkozott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Demokrata című lap 2020. április 29-i számában. Több mint harminc esztendőt kell visszalapoznom ahhoz, hogy Kövér László, a kollégiumi nevelőtanár, a kommunista párttag valódi lelkületét és az akkori társait bemutassam.
"Becsület napja" elnevezéssel, azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a budai Városmajorban, akik Budapest 1945-ös ostrománál február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt budai Várból.
Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat szerdán Budapesten. A vészkorszakban magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett elismerést olyanok vehették át, akik "példát mutatnak humanizmusból" és sokat tettek a hátrányos helyzetű és diszkriminációt elszenvedő embertársaikért - ismertette Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke.
“Radnóti Miklósnak nem volt választási lehetősége… Magyar költőként élt és alkotott – a zsidósága miatt kellett elpusztulnia. - Kecskési Tollas Tibor németnek született. Egy olyan kultúr- és etnikai kör tagjaként, amely nyíltan vállalta az alsóbbrendűnek ítélt emberek kiirtását. A múlt évszázad hatvanas éveiben ’népi németnek’ jegyeztette be magát Nyugat-Németországban, így kérvényezte és kapta meg a német állampolgárságot – elhallgatva azt, hogy magyar mundérban, magyar csendőrtisztként vált becstelenné. A kakastollasok egyenruhájában szerzett érvényt annak, hogy Bajorországban németként egyúttal magyarnak érezze magát… Ezek az emberek, Kecskési Tollas Tibor és bajtársai, németnek hitványak, magyarnak gonosztevők voltak. A Nemzetőr főszerkesztőjeként mindkét szerepben kiélhette magát: ebben a szellemi közegben irányítóként és irányítottként a ’magyar szellemiség’ papírmasé díszletei között igyekezett tudatalattijában tisztára mosni az egyenruháján Beregszász városában esett foltokat…” (A. B. Kirchsteuer, Vorsitzender des USV e.V. – Klosterburg 2, Kastl, 11. Oktober 2007.)
Megszólalt a héten a Népszavában Jeszenszky Géza történész, egyetemi tanár, volt politikus és diplomata, az Antall-kormány külügyminisztere, Magyarország egykori washingtoni, majd norvégiai és izlandi nagykövete és elmondta a vele interjút készítő Gál Máriának, hogy szerinte miért fokozza Trianon közelgő centenáriumi évfordulója az indulatokat és miért vált ki érzelmi és diplomáciai viharokat is kavarva, heves reakciókat Románia egyetlen nemzeti ünnepe, december 1.
Híres első világháborús hadihajót találtak a Falkland-szigetek közelében, írja a Live Science. Az 1907-ben szolgálatba állt SMS Scharnhorst nagycirkáló (nem összetévesztendő a náci Németország 1939-ben szolgálatba állt Scharnhorst csatacirkálójával) az Atlanti-óceán fenekén pihent mostanáig, miután 1914. december 8-án a brit admiralitás egyik köteléke legyőzte a Császári Haditengerészet Dél-Amerika déli partjainál portyázó kilenctagú hajóraját, elsüllyesztve többek közt a nagy méretű, 144 méter hosszú, 13 ezer tonna vízkiszorítású, négykéményes páncélos gőzhajót is.
