Konkrét cégre szabták a pályázatot?
Furcsa szempontok alapján írta ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kazah fővárosban, Asztanában jövőre megrendezendő világkiállítás magyar pavilonjának kialakítására vonatkozó pályázatát - írja a Magyar Nemzet Online.
A legfeljebb 195 millió forintos projekt, amely magában foglalja a kommunikációt, a piackutatást, a protokoll- és egyéb szervezéssel kapcsolatos feladatokat, leszűkíti a lehetséges pályázók körét. A szaktárca ugyanis kizárja azokat a cégeket, amelyeknek a „közbeszerzés tárgyából származó árbevétele eléri vagy meghaladja összesen a 70 millió forintot”. De a pályázat szempontjából az is gondot jelent, ha „az ajánlattevőnek az ajánlati felhívás feladásának napját megelőző legutolsó három lezárt üzleti évben elért – szintén áfa nélkül számított – teljes árbevétele nem éri el évente a 60 millió forintot”.
Vagyis a Varga Mihály vezette NGM szerint csak az a cég jelentkezhet, amelynek 60 millió forint felett, de 70 millió forint alatt van az előírás szerinti tevékenységből és időtartamban elért nettó árbevétele évente.
A kiírás szerint alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, amennyiben nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 36 hónapban teljesített, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó (kreatív tervezés és/vagy programtervezés és/vagy piackutatás) referenciákkal. Ezzel természetesen nem is lenne semmi probléma, ám azzal már lehet, hogy nem az a pályázó élvez előnyt, amelynek a legtöbb, hasonló tevékenységből származó referenciája van, hanem az, amelyik legfeljebb négy ilyet tud felmutatni.
A pályázat során az árazást ötpontos súlyozással veszi figyelembe a szaktárca, s ugyanennyit nyom a latban, ha a megfelelő szakembert vonják be a pályázatba. Összesen ötpontos súlyozást jelent olyan szakember bevonása, aki szert tett világkiállításon szerzett rendezvényszervezői gyakorlatra, és kazah gazdasági és/vagy kulturális programok szervezésében szerzett, legalább egyéves gyakorlatra, illetve bír kazah üzleti területen szerzett, szintén legalább egyéves üzletfejlesztési tapasztalattal.
Magyarország nem mondható a kifejezetten Kazahsztánra szakosodott cégek Mekkájának, bár az elmúlt években a keleti nyitás kormányzati politikának köszönhetően egyre többen személy tűnik fel mint lehetséges szakértő. Lapunk megkereste a kazah juhtenyésztésről szóló tanulmányt készítő cég vezető tisztségviselőjét. Horváth László lapunktól tudta meg, hogy az NGM kiírta a pályázatot, majd annyit mondott, a kollégái foglalkoznak az üggyel, ezért nem tudott válaszolni azon kérdésünkre, hogy részt vesz-e valamilyen formában a közbeszerzésen. Mint ismert, a Földművelésügyi Minisztérium összesen negyvenmillió forintot fizetett ki a kazah juhtenyésztésről, agrárlogisztikai fejlesztési lehetőségekről, a kazah talajművelésről és olajtartalmú növények neveléséről szóló tanulmányért a Horváth vezette Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-nek.
1 komment
ennyire fasz modon csak bukta