Kínai állami vállalattal építtetné a kormány a sanghaji Fudan egyetem budapesti épületét. A beruházás a kormány számításai szerint többe kerül majd, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatás működésére költött az állam 2019-ben. Az 540 milliárdos építkezésből 100 milliárdot állna a kormány, a fennmaradó nagyobb részt pedig Kína hitelezné.

Csillag István, jogász, közgazdász, volt gazdasági miniszter Nyers Rezső, egykori államminiszter idézetével indította gondolatmenetét: "A reformokhoz kötöttem sorsomat." Hozzátette, e kijelentés Orbán esetében azt jelenti, hogy ő a zasrnokokhoz kötötte sorsát. Szerinte a Budapesten tervezett kínai egyetemnek "két fontos célja, üzenete lehet".

Az egyik a kínai terjeszkedés egy kevésbé direkt, vagy feltűnő módja. Nem olyan, mint kínai fegyvereket vásárolni – utalt a kínai honvédelmi miniszter látogatására – vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásai, mert a Fudan Egyetemet a világ egyetemei közt jegyzik. "Tehát akár a felzárkózásunkat is szolgálhatná" – tette hozzá Csillag.

A közgazdász szerint mindezek tükrében a cél a kínai befolyás növelése kedvező színben Magyarországon keresztül Európában. Másfelől pénzügyi befolyásukat is növelnék, különösen azon körök "hízlalásával", akik a hazai felsőoktatás alapítványi átszervezésében érintettek.

Megjegyezte, Magyarországnak, mint az Európai Unió tagjának be kell tartania az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). Ha pedig adatbiztonsági kérdések merülnek fel – elég csak a Huaweii-ügyre gondolni az Egyesült Államokban – akkor nemcsak Magyarország, az Európai Unió, hanem a NATO engedélyére is szükség lehet. Ez azt jelenti, hogy a beruházást és annak minden szegmensét szigorú megfigyelés alá vonják.

Kínához mégse csatlakozhatunk

Csillag hozzátette, hogy nincs szüksége arra Kínának, hogy Magyarország, bármilyen közösségben csatlakozzon hozzá. "Ugyanolyan bábjátékot játszhatnak Orbánnal is, mint bizonyos afrikai országokkal."

Ez az ellenzék számára azért nagyon előnytelen, mert ha sikerül is választást nyerni, mert kormányra kerülve szembe kell nézniük ezzel a gazdaasági helyzettel és az eladósodással.

"A helyzet bizonyos szemszögből emlékeztet a Vladimír Mečiar vezette Szlovákiára" – mondta, hozzátéve, hogy ott is egy szivárvány koalíció döntötte meg a hatalmat kétharmados többséggel, amire egyébként nem volt szükség ott. Két cél vezérelte ezt az ellenzéki összefogást, nem akartak kimaradni az Európai Unióból, és hogy "csak vissza ne jöjjön Mečiar". Mindez a politikus szerint elég volt ahhoz, hogy következetes, nagyon fegyelmezett és világos gazdaságpolitikával álljanak fel és az előző rezsim minden egyes szálát, a titkos szolgálatot, a gazdasági erőfölényt, az összes nagyvállalat feletti ellenőrzést, valamint az adósságállományt felszámolják.

Csillag felhívta a figyelmet arra, hogy az egykori magyar Alkotmány és a jelenlegi Alaptörvény kimondja, "nem irányulhat senki akciója arra, hogy valamennyi hatalmat megszerezzen". Márpedig Orbán politikája részben explicit módon erről szól. Ez segíthet a magyar ellenzéknek lebontani a 

Egy kormányváltás esetén az első dolgunk egy leltár készítése lesz. Meg kell vizsgálni a beruházásokat, hitelszerződéseket. Csillag szerint nem szabad abból kiindulni, hogy ezekből ne lenne lehetőség kilépni, hiszen az érintett országok, főként Kína és Oroszország is számol egy magyar kormányváltás lehetőségével.

L.Cs. / Klubrádió