Az Európai Ügyészségben az uniós államok közül 22 tag, a nyomozó hatóság azokat az ügyeket vizsgálja, ahol a kárérték 10 ezer és 100 ezer euró közötti és az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció, pénzmosás vagy határokon átnyúló áfacsalás valósult meg - írj a hvg.hu.

Laura Codruta Kövesi főügyész az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be az eddigi tapasztalatokról. Az összegzés szerint:

• több mint 2800 bűncselekményről szóló bejelentést regisztráltak,
• 515 vizsgálatot indítottak, ebből
• 30 eset határon átnyúló bűncselekményt érintett,
• az elkövetési érték 5,5 milliárd euró,
• 145 millió eurós vagyont sikerül lefoglalni.

A lefoglalt összeget sok képviselő kevesellte, miután 5,5 milliárd euró volt az okozott kár. Kövesi megjegyezte, hogy ez a pénz még mindig háromszorosa az ügyészség éves költségvetésének. Beszélt arról is, hogy az esetek több mint fele határon átnyúló áfacsalás, amelyek bonyolult ügyek, néha több mint 50 gyanúsított és 4-5 tagállam érintett az ügyekben.

Elmondta, hogy eddig 61 ügyet zártak le véglegesen, Kövesi szerint azonban már most megfigyelhető, hogy sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni azáltal, hogy párhuzamosan különböző tagállamok hatóságait közvetlenül is meg tudják keresni.

A főügyész ugyanakkor problémának nevezte a különböző jogrendszereket, és az ebből fakadó eltérő büntetőjogi megítélést, több esetben a tagállami együttműködés hiányát is.

Amint arra a portál is kitér, a magyar érintettség kapcsán meglehetősen árulkodó adatok találhatók a jelentésben. Öt uniós tagállam nem vesz részt azt Európai Ügyészség munkájában: Magyarország, Lengyelország, Svédország, Írország és Dánia. A határon átnyúló ügyek közül 17 érinti Magyarországot, a legmagasabb szám a lengyeleké, 23, míg a másik három ország összesen nyolc esetben kerül elő.

Ami a magánszemélytől vagy szervezetektől származó bejelentéseket illeti, az ügyészségi munkában részt nem vevő államok közül magasan Magyarország áll az első helyen, 28 bejelentéssel. (Népszava)