Íme:

Áldozzatok Allah útján és ne vessétek kezeteket olyanra, ami vészt hoz (rátok és másokra). Allah szereti a jótevőket. (Korán 2:195)

Ó, kik hisznek! Ne nyeljétek el vagyonotokat magatok közt hiábavalóan. Hanem legyen köztetek közös egyezségen (alapuló) kereskedelem. Ne öljétek meg a lelket. Mert bizony, Allah Kegyelmes veletek. (Korán 4:29)

Itt négy mély gondolatot fedezhetünk fel. 1. Minden vagyonért felelősek vagyunk, ami a kezelésünkben van, legyen az a nevünkön, vagy tartozzon a közösséghez, vagy emberekhez, akik gyámságunk alatt állnak. Ezeket elvesztegetni bűn. 2. A 2:188-ban is megjelenik ez a gondolat, hogy figyelmeztessen a kapzsiságra. Itt arra kapunk ösztönzést, hogy kereskedelemmel, áruforgalmazással szaporítsuk a pénzt, ne mohósággal, mások kárára. 3. Figyelmeztet, hogy a pazarlás vesztünket okozhatja („ne öljétek meg a lelket”). Ez mind saját, mind mások életét is jelenti. Nem követhetünk el erőszakos tetteket. Ezzel ellentétes utat ír elő: „Hanem legyen köztetek közös egyezségen (alapuló) kereskedelem.” 4. Erőszakosságunk másokkal visszás. Allah kegyelmes velünk, mi is kegyelmesek kell, hogy legyünk másokkal.

Azt hiszem világos. A dohányzás tilos. Vészt hoz arra, aki szívja és arra is, aki passzív dohányos. Ugyanakkor pénzkidobás. Arra adunk ki pénzt, ami minket károsít és elvonjuk attól, amire jobban kellene. Pl. család.
A kapzsiság is betegség. A pénz szenvedélyének károsultjai nem csak a fösvények, hanem azok is, akik lelkében sérelmet okoztak. Egy szenvedély megölheti a testet, lelket, vagy mindkettőt. Se magunk testét-lelkét, sem másokét, nem tehetjük ki károkozásnak.
Az Iszlám az Istentől kapott testet kölcsönnek tekinti, ami nálunk letétben van csupán. A letétben nem tehetünk kárt.
Tovább megyek. Az alkoholt, drogot tudatmódosító szernek tekinti az Iszlám, ami a lélek szabadságát korlátozza, rabságba tereli. Nem csak a szer, hanem az állapot is tilos. A befolyásoltság állapota nem megengedett, ha ez nem betegség, fiatalkorúság eredménye. Ez nem alkoholról vagy drogról szól, hanem bármely befolyásoltságról, amit egy gyermek, vagy beteg nem tud önszántából elhárítani.
Ezek felmentő tényezők. Egészséges nagykorú esetében, aki tudatilag nem korlátozott, az Iszlám nem tűr tudati rabságot, mert ez a lélekben okozott kár. Aki ilyen állapotot előidéz és létrehoz maga, vagy más számára, az bűnt követ el.

Vallási vezetőként sem hozhatok létre olyan helyzeteket, melyben megfosztom az egyént a szabad döntés lehetőségétől. Ha ezt biztosítom, akkor ettől kezdve a döntés felelősségének kérdése átszáll rólam az alanyra. Ha nem ennek megfelelően cselekednék, akkor a hitet, ami nem az enyém, hanem Allahé, nem Allah, hanem saját eszközömnek tekinteném, amire nincs jogom. Amire jogom van, az a tanítás és alternatíva felkínálása. Pont. Itt a vége.
El lehet dönteni, hogy a mai agyblokkoló kommunikációs stratégiák miként ítélhetők meg Iszlám szempontból.