Veszélyes hulladékokat is tartalmazó lerakóba hordják a Petőfi Csarnok (Pecsa) bontási törmelékét. A 022-es helyrajzi számú terület Dunakeszi és Göd határán helyezkedik el, a földhivatal bányatelepként tartja nyilván, körülötte mezőgazdasági területek, szőlőültetvények, szántóföldek terülnek el. Nagy földterületről van szó, 79 ezer négyzetméterről, ahol gigantikus mennyiségű hulladék-keveréket terítenek szét. A hulladékbányává alakított terület már csak ezért is poszt-apokaliptikus látványt nyújt a zöld mezők közepén. 

A Dunamenti Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet (Mgtsz) egykori homokbányája ma inert hulladéklerakóként üzemel, ide csak meghatározott körű építési és bontási törmeléket engedélyeznek deponálni. Az inert lerakókra a legenyhébb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Mesterséges szigetelőréteget sem kell kialakítani bennük, mivel veszélyes hulladék ezekbe sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet. Csak olyan anyag, amit nem old a víz, így a talajba nem juthat. A Dunakeszin működő lerakónak tehát nincs engedélye olyan veszélyes anyagok tárolására, mint például az azbeszt, amely a Pecsa bontásakor előkerült, ráadásul a közelben egy víztározót rejt a föld.

Hiába van engedélye bizonyos hulladéktípusokra a Dunakeszin található lerakónak, a Népszava helyszíni bejárásán mindenféle hulladékot talált az építési törmelékben, amelyeknek ebben a lerakó-típusban nem lenne helyük. Aszfalt-tömböket, ledarált és egészben maradt azbeszt tartalmú palát, kegyeleti szertartásból maradt hulladékot, marhaállkapcsot, ipari sósavat, televíziót, hűtőt, merevlemez meghajtót, háztartási- és fahulladékot. A hulladéklerakással foglalkozó kormányrendelet kimondja, nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket, például azbesztet vagy bitument tartalmaz. Az ilyen hulladékok tehát csak kis mennyiségben tartalmazhatnak más összetevőket, így fémeket, műanyagokat, talajt, szerves anyagokat, fát, gumit.

Csakhogy - mint kiderítettük - a Petőfi Csarnok bontásából származó hulladék is ide kerül. Ami a kis mennyiségű fémet illeti, a lerakó észak-keleti csücskében jól felismerhetőek az épület fémvázai, amelyeket nagy mennyiségben hoznak ide. A hulladéklerakó közvetlen szomszédságában egy farm működik, illetve szőlős kerteket művelnek helyi gazdák. Szintén ebben az ingatlancsoportban található a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. telepe. A 019-es helyrajzi számú ingatlan a magyar állam tulajdonában álló medence, a 020-as számú pedig víztározó és vízmű. A különféle hulladékokat, köztük az egészségre is veszélyes anyagokat befogadó lerakó egyik markáns szomszédja jelenleg egy földalatti víztározó.

A lerakó érvényes engedéllyel működik. A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség 2011. februárban adta ki a Sa-Ho Építőanyagipari Kft. 9 hektáros területére a környezetvédelmi engedélyt inert hulladékhasznosításra. 2020. december 31-ig évi 10 ezer tonnányi szemetet helyezhetnek el az egykori bányába, de az ott általunk talált különféle szennyező anyagokra ez nem vonatkozik. "Az engedély alapján begyűjthető és hasznosítható hulladékok: beton, tégla és bitumen keverékek." A hatóság előírta a vállalkozónak, hogy az előzetes válogatás utáni aprításos hulladékkezelési eljárással biztosítsa a keletkezett frakciók másodnyersanyagként történő hasznosítását. Utóbbi jeleit szintén nem láttuk, a telepre folyamatosan érkeznek a teherautók, amelyeknek csak befele van rakományuk.

A hulladékhegyek egyre nőnek Dunkaeszin. Ennek azért lehet jelentősége, mert a környezetvédelmi engedélyt úgy kapta a Sa-Ho, hogy a telephelyen a feldolgozásra váró nem veszélyes hulladékokat csak rövid ideig deponálják - azaz őrzik -, majd a szétválogatott zúzást követően elszállítják. Így nem fogják szennyezni a talajt. "A szennyező anyagok csapadékvíz általi kioldása nem várható. Az inert hulladékhasznosítási technológia és a hozzá kapcsolódó járulékos tevékenységek anyagmozgatás, deponálás normál üzemi körülmények között sem a talaj, sem a talajvíz minőségét nem veszélyezteti, szennyezésre nem kell számítani" - olvasható a környezetvédelmi engedélyben. A törvény azt is előírja, hogy az építési hulladékot elkülönítve kell tárolni, ennek azonban szintén nem láttuk a jelét a helyszínen.

Kérdéses még a fuvarozó is

A Pecsa hulladékát a Városliget Zrt. szinte állandósult fuvarozó partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport munkatársai ömlesztik válogatás nélkül a dunakeszi bányatelepen. A lerakó a piliscsabai Sa-Ho tulajdona, a Duna Menti Mgtsz-től vásárolta 1995-ben. A Sa-Ho dunakeszi lerakója ma már Szűcsék érdekeltségében van, 2016. novemberben Szűcs Gábor és felesége megvásárolta a Sáfár család három tagjától. Ez azért érdekes, mert a céginformáció szerint Szűcs Gábort 2020. januárig eltiltották a cég-képviseleti tevékenységektől. Ennek hátterében a Szűcs Junior Trans Kft. 2014-ben elrendelt kényszertörlése áll, amelyet a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását követően a NAV rendelt el, miután megszüntette a Szűcs Junior Trans Kft. adószámát. Szűcsöt 2015-től tiltotta el a cégbíróság, a törvény szerint az eltiltott személy öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, továbbá nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, nem lehet cég vezető tisztségviselője. Szűcsnek ugyanakkor sikerült a Sa-Hóban tulajdonrészhez jutni, ezen kívül a felszámolás alatt álló Szűcs Fuvar Plusz Kft.-nek is résztulajdonosa. A céginformációs adatbázis mindkét cégben bejegyzett tulajdonosként tünteti fel.

Egyébként a Szűcs Fuvarnak a városligeti bontás hulladékszállítása miatt a rendőrséggel is akadt dolga. A dunakeszi rendőrkapitányság tavaly júliusban szabálysértés miatt intézkedett, figyelmeztetésben részesítették a tehergépjárművek vezetőit. Akkor a lebontott Hungexpo-pavilon maradványait szállították, akkor is egy volt homokbánya volt a célállomás. A fóti tsz bányájába a sitt közé akkor is kerülhetett azbeszt, ahogy most Dunakeszin.

Szerző: Zsidai Péter / nepszava.hu