Tisztelt Kövér Úr!

A hortobágyi templomban 2013. június 22-én elhangzott beszéde igen érdekes gondolatokat ébresztettek bennem. Ön akkor úgy fogalmazott, hogy „mi magyarok saját bőrünkön tanulhattuk meg, hogy a magyarságnak még a kommunistákból is a legalja jutott, akik nemzetárulásban, hazaárulásban és nemzettársaik megnyomorításában mindig élen jártak Kun Bélától Rákosi Mátyáson át Kádár Jánosig”. Elképzelhető, hogy kommunistákból valóban a legalja jutott nekünk, hiszen annak idején sajnos Ön is, valamint testvérei és kedves édesapja, sőt nagyapja is az MSZMP tagjai voltak. Méghozzá nem is akármilyen tagjai. Nagypapája megkapta Szocialista Hazáért Érdemrendet, Ön pedig, mélyen tisztelt Kövér úr, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének Ifjúságkutató csoportjának volt a munkatársa. Emlékszik már?

De tudja, még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy miközben sok száz kommunista család őszintén hitt a dolgozók ügyéért harcoló szocializmusban, addig Ön karrierista nyikhajként – a többi rendszerváltó banditához hasonlóan –csak kapaszkodóként, eszközként használták a Kádár- rendszert.

A tragédia az, kedves Kövér úr, hogy míg a hithű kommunisták nem tagadták meg múltjukat, addig Ön gyűlölettől fröcsögő hangnemben gyalázza egykori sorstársait, elvtársait. Illetve nem. Az elvtársait nem. Ahhoz ugyanis elvek kellenének, Ön viszont – már ne is haragudjon véleményemért – szó szerint az a legalja, gerinctelen és elvtelen senki, akit a beszédében említett: az új kapitalista világban a politikai pályafutása érdekében, a hatalom kedvébe járva a legelszántabb módon gyalázza azt a rendszert, amely Önt kitaníttatta és próbált magából embert faragni. Sajnos nem sikerült, de erről azt hiszem, hogy nem mi tehetünk.

És most jól figyeljen, Kövér úr, mert talán még nem késő tanulni Önnek sem: hadd emlékeztessem arra, hogy az I.világháború után a  kommunisták védték az országot a trianoni gyalázat ellen, és nem a kommunisták, hanem a hazánkkal hadiállapotban lévő Franciaország fegyverezte és öltöztette fel azt a martalóc rablóbandát, amely nem az országot védte, hanem legyilkolt több, mint százezer magyar fegyvertelen munkást parasztot, majd egy puccsal átvették a hatalmat és ránk kényszerítették Horthy Miklóst, akiről akit leginkább Ady Endre költőnk szavaival lehet jellemezni a legjobban: „Úrnak,Magyarnak egyként rongyot”. Maguk épp olyanok, mint Horthy Miklós volt. Az egyetlen különbség az, hogy Önök nem küldtek halálba egy millió magyart úgy, ahogyan azt nagy példaképük tette a II. világháború idején. ( bár nem vagyok abban biztos, hogy ezt nem tennék meg szívesen)

Befejezésük csak annyit szeretnék még írni, hogy nemcsak a kommunistákból jutott a legalja. Pontosabban nem a kommunistákból jutott a legalja, hanem Önökből. Végtelenül sajnálom szegény országunkat, hogy politikai elitünk Önhöz hasonló köpönyegforgató, hataloméhes és képmutató, bukásra ítélt emberekből áll.

Katona Gábor, Népi Front

frontvonal.wordpress.com (A levél eredetije 2013-07-07-én íródott)