Az egykori MSZMP-tag, Horváth belügyminiszter veje a „demokrácia őrzője” lett. - Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.

"Mostanában betegeskedik, Stumpf úr?
- Á, dehogy, csak a szokásos ellenőrzésekre jöttem. Muszáj jó egészségben lennem, hogy tovább védelmezhessem a magyar demokráciát" - egy távolabbi ismerősének beszámolója szerint ez a párbeszéd néhány hete, egy orvosi váróban zajlott le közte és az első Orbán-kormány 2010-ben alkotmánybíróvá választott egykori kancelláriaminisztere, Stumpf István között.

A „demokrácia” védelmezője?...

A Bibó szakkollégium, majd a Századvég Politikai Iskola alapítójaként és vezetőjeként ismertté vált Stumpf István pályájának legutóbbi szakaszáról csaknem tucatnyi volt politikustársával, egykori, illetve jelenlegi barátjával és munkatársával beszélgettem. Közeli, vele ma is kapcsolatot tartó ismerősei egybehangzóan igazolták vissza, hogy az orvosi váróban tett megjegyzés nem egyszeri elszólás volt Stumpf részéről, hanem alkotmánybíróvá választása óta magánbeszélgetéseiben és nyilvános fórumokon is rendre így, a magyar demokrácia védelmezőjeként határozza meg magát.Legutóbb pénteken adta nyilvánosan jelét ennek a politológusból lett alkotmánybíró, amikor az alaptörvény nagy bel- és külföldi viharokat kavart negyedik módosításáról egy kaposvári konferencián azt mondta: "a kétharmados kormánytöbbség túllépett bizonyos alkotmányos normákat", illetve, hogy "demokratikus jogállamban (...) az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátlan hatalom.

Helytartónak gondolták, renitens lett

Nemcsak belföldön bírálja az őt jelölő kormánytöbbséget: 2012-ben októberben Washingtonban, a legnevesebb amerikai konzervatív elemző intézet konferenciájának közönsége előtt is arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság nem fél attól, hogy "elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait". Majd külön is hozzátette, hogy "amíg én ott vagyok, nem fog félni ettől a jövőben sem".

Az azóta eltelt időszakban eleget is tett ígéretének a volt kancelláriaminiszter: az utóbbi fél évben a hajléktalanok közterületen élését tiltó szabályozástól az alaptörvény átmeneti rendelkezésein és a választási eljárási törvényen át az egyházi törvényig az összes, a kormánypártok számára szimbolikus jelentőségű ügyben a megsemmisítés mellett érvelő alkotmánybírák között volt.

Pedig amikor Orbán Viktor a 2010-es kormányváltás után két hónappal Stumpfot jelölte a megüresedett alkotmánybírói helyek egyikére, mindenki arra számított, hogy az egykori kancelláriaminiszter a kormányfő, illetve a kormánypártok helytartója lesz a testületben, és megpróbálja a Fidesznek kedvező irányba billenteni a döntéseket. Ő azonban már a kormányváltást követő első szimbolikus kérdésben, a 98 százalékos különadó ügyében rácáfolt a várakozásokra, és egyetértett a testület többségével.

Stumpf renitenskedése azonban csak pár hónappal később verte ki a biztosítékot, amikor az AB az ő szavazatával alkotmányellenesnek minősítette a tisztviselők indoklás nélküli felmentését - értesültem a miniszterelnök környezetéből és a Fidesz felsővezetéséből. A volt fideszesekhez ráadásul már a döntés előtt hetekkel visszajutott, hogy a volt kancelláriaminiszter több fórumon is azzal kérkedett, hogy "el akarja fektetni az ügyet". Két hónappal később ebből következően támogatta a köztisztviselők felmentéséről szóló szabályok megsemmisítését is, 2011 májusában pedig a másodjára az AB elé kerülő különadó újbóli elmeszelését is, amely után a kormány emlékezetes módon alkotmánymódosítással nyeste vissza a testület jogköreit.

*

Nincs mit szépítgetni rajta – áruló!

Stumpf hálátlansága azóta visszatérő téma kormánytagok és pártvezetők informális beszélgetésein, illetve a Fidesz elnökségi ülésein is - állították az állampártban, a frakcióban és a kormányban különböző tisztségeket betöltő fideszesek, akik mindannyian közel húsz éve ismerik az egykori kollégiumalapítót, és egybehangzóan úgy látják, hogy Stumpf durván megszegte a közösséghez tartozás szabályait.

"Áruló lett, nincs mit szépítgetni rajta. Csak addig bazsevált, amíg alkotmánybíró lett, aztán rögtön kimutatta a foga fehérjét…" - mondta a megkérdezettek egyike. A fideszes megszólalók közül többen arra vezették vissza Stumpf pálfordulását, hogy megválasztása előtt Orbán Viktor az alkotmánybíróság elnöki posztját ígérte neki, de 2011 júliusában, amikor lejárt a korábbi elnök mandátuma, mégsem ő lett, hanem a korábbi elnök maradt a testület vezetője. (Magyarázat: az AB elnökét egy 2011 júniusi alkotmánymódosításnak megfelelően már nem a testület tagjai, hanem az Országgyűlés választotta kétharmados többséggel…)

Egy őt közelről ismerő egykori politikustársa szerint Stumpf "ekkor fordult magába végképp", de általánosságban is "óriási adag sértettséget hordozó embernek" írta le az egykori kollégiumi igazgatót.

*

A megosztott Fidesz-tagság

Abban, hogy Stumpf megsértődött, és emiatt áll bosszút a kormánypártokon, majdnem minden fideszes, kormányzati forrás egyetértett, arról azonban, hogy a miniszterelnök miért nem tartotta be a neki tett ígéretét, már megoszlottak a vélemények. Egyesek szerint az AB elnökválasztásáig tanúsított magatartása nullázta le az esélyeit (vagyis hogy egyetértett a különadó, illetve az indoklás nélküli felmentések elmeszelésével), más vélemények szerint azonban az AB hatásköreinek csorbítását követő nemzetközi viharok után a kormányfő maga tanúsított önmérsékletet, mert nem akarta túlfeszíteni a húrt azzal, hogy volt miniszterét jelöli a testület élére. Olyanok is akadnak azonban, akik úgy tudják, hogy Orbán Viktor eleve nem gondolta komolyan az ígéretét, hanem legközelebbi tanácsadója, Habony Árpád javaslatára csak azért kecsegtette az elnöki poszttal a politológust, hogy így távolítsa el őt a Századvég Alapítványból, amelynek alkotmánybíróvá választásáig ő volt az elnöke. A miniszterelnök ezzel ráadásul egy olyan kritikusát is kiiktatta jó időre - tizenkét évre - aki a Fidesz 2002-es és 2006-os kudarca után szinte egyedüliként merte felvetni, hogy a jobboldali egység Orbán Viktor által hirdetett stratégiája megbukott, illetve hogy a Fidesz-elnök személye oly mértékben taszítja a választókat, hogy érdemes lenne a leváltását is megfontolni. 

Kollár Erzsébet, az 1988 végén feloszlatott Fidesz Munkáscsoport tagja