h i r d e t é s
Kádár János utolsó erejével felállt a kórházi ágyból, és Nagy Imre két héttel korábban megtartott újratemetésére indult volna. Az egykori pártfőtitkárt komoly testi és lelki fájdalmak kínozták élete utolsó heteiben, papot hívatott, gyötörte a lelkiismerete, attól félt, bíróság elé állítják.
Régen volt már ilyen erősen jelen a nemzetközi politika a magyar belpolitikában, és most is az a kérdés, mint a rendszerváltás idején, hogy sikerül-e alkalmazkodni a változásokhoz. Wéber Attila jogász és szociológus szerint jó lenne, ha bizonyos kérdésekben, minimumokban megállapodás születne a politikában, ahogy a '89–'90-es időszakban is.
Jean Jaurès-től Aristide Briand-ig, Lenintől Clara Zetkinig, amikor Európában kitört a háború, és azzal fenyegetett, hogy maga alá temeti az öreg kontinenst, a baloldali tribunok és a pacifista tüntetők felemelték szavukat. Ukrajna esetében ez nincs így. Miközben a konfliktus eszkalálódik és a média tüzet okád, az európai baloldal hallgat.
Alkotmányozó népszavazással kell a választás után az Alaptörvényt és az intézményi működést szabályozó sarkalatos törvények meghatározott körét egy csapásra hatályon kívül helyezni a politológus szerint. - írja a Magyar Narancs
A Fizessenek meg a tolvajok! feliratú sál felmutatásakor vette el a szót az ülésvezető elnök Jakab Pétertől, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjétől, frakcióvezetőjétől, mint az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este fogalmazott "jó kommunista módszereket követve."
"Tény, hogy a magyar társadalom ellenzéki politikai erői jócskán megkésve ismerik fel a helyzetüket, hazánk helyzetét, és szedik össze magukat, hogy érdemi választ adhassanak rá. De legalább végre összeszedik."
„Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után” – mondta Fleck Zoltán, jogszociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója.
Az 1990. május 2-án megalakult, rendszerváltás utáni első szabad országgyűlésre emlékeztek szombaton a parlamentben. Az ünnepi ülésen, és a magyar országgyűlés népképviseleti rendszerének visszaállításáról szóló politikai nyilatkozat szavazásán a Fidesz-KDNP képviselőin kívül Duró Dóra és Volner János független képviselők vettek részt.
„Az ellenzék magyarellenes…” – hangzott el egy volt MSZMP-tag szájából, egy olyan hetilap oldalain, melynek főszerkesztője is kommunisták központi lapját szerkesztette 1989-ig. „A magyarországi balliberális ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része, a nyugat-európai véleményformálók az ő szándékosan téves információikra, rágalmaikra alapozzák a maguk propaganda-hadjáratát…” – nyilatkozott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Demokrata című lap 2020. április 29-i számában. Több mint harminc esztendőt kell visszalapoznom ahhoz, hogy Kövér László, a kollégiumi nevelőtanár, a kommunista párttag valódi lelkületét és az akkori társait bemutassam.
A hidegháború vége óta a megállapodott hatalmak új destabilizáló módszerrel kell szembenézzenek: az aktív erőszakmentességen alapuló ellenállással. Belgrádtól Kairóig, Caracastól Kijevig vagy nemrégiben Bolíviában – egy kis szerb diákcsoport pályája jól mutatja, milyen szerepet játszhat egy elkötelezett avangárd csoport. De milyen elvek mentén, és milyen támogatással?
