A kampányban számos korrupciós – vagy egyéb típusú – botrány kirobbanására számítanak, és sokan olyan extrém eseményeket sem tartanak kizártnak, mint politikai indíttatásból elkövetett gyilkosságok. A teljes népesség 58%-a, vagyis a választásokon feltehetően részt vevők túlnyomó többsége (saját elmondása szerint) már eldöntötte, hogy kire szavaz, és ezen aligha változtat a kampány. Ezek a legfőbb tanulságai az Europion szeptember utolsó napjaiban végzett kutatásának, amelyben 1700 embert kérdeztek meg országosan reprezentatív mintán.

A teljes népesség 77%-a számít a 2022-es választásoknál durvább kampányra, különösen a 60 év felettiek (87%), a diplomások (88%) és a Tisza-szimpatizánsok körében (93%) magas a borúlátók aránya. Viszonylag kevesen (16%) állítják, hogy a kampányok alatt a szokásosnál sokkal többet foglalkoznának a politikával. A többség inkább csak valamivel (41%), vagy egyáltalán nem foglalkozik vele többet (44%). Nagyjából ugyanaz a csoport – idősek, diplomások, Tisza-szavazók – azok, akik saját bevallásuk szerint a kampányidőszakban sokkal jobban odafigyelnek a történésekre, és szintén ők azok, akik a jövő évi választások tétjét különösen magasra teszik („a legnagyobb téttel rendelkező választás a rendszerváltást követő választások sorában”). A teljes népességben 55% gondolja így, a 60 év felettiek csoportjában 71%, a diplomások körében 66%, a Tisza-szimpatizánsok táborában pedig 87%. Ezzel szemben a kormánypártiak közül csak 39% helyezi ilyen magasra a választások tétjét.

A felmérésben arra is kitértek, hogy milyen konkrét események bekövetkeztét valószínűsítik a választók az előttünk álló fél évben. A többség egyértelműen számít új korrupciós ügyek (64%) vagy más, nem korrupciós, de erkölcsi jellegű botrányok (62%) napvilágra kerülésére. Szintén sokan tartják valószínűnek, hogy egyes politikai szereplőket megakadályoznak az indulásban (49%), vagy akár le is tartóztatnak (48%). Fél évvel a választások előtt sokan számítanak hangulatjavító, az emberek pénztárcáját érintő intézkedések bejelentésére (50%), a választási rendszer megváltoztatására (47%), illetve utcai zavargásokra, erőszakos eseményekre (51%). Ezzel szemben kevesen gondolják, hogy érzékelhetően javulna a gazdasági hangulat (22%), vagy hogy vezető politikusok lemondanának (26%). Talán a közállapotokról a legárulkodóbb, hogy az utóbbi eseményekhez hasonló arányban (22%) számítanak arra is, hogy politikai indíttatású gyilkosságokra is sor kerülhet a magyar politikában az előttünk álló hónapok során.

A politikai táborok összevetésében elmondható, hogy a Tisza-szavazók valamivel nagyobb arányban számítanak a felsorolt, többé-kevésbé drámai eseményekre, különösen azok tekintetében, ahol egyértelműen a kormányoldali szereplők lennének kezdeményező szerepben. Politikusok indulásának megakadályozására a tiszások 68%-a számít, letartóztatásokra 54%-uk, a választási rendszer megváltoztatására pedig háromnegyedük (76%). Utcai erőszakra és politikai gyilkosságokra viszont hasonló arányban számítanak a két oldal szavazói. Javuló gazdasági hangulatra – nem meglepő módon – inkább a kormánypárti szavazók számítanak, de még az ő körükben is csak a kisebbség (45%) optimista.

A választók többsége (58%) saját elmondása szerint már eldöntötte, hogy kire fog szavazni, és ezen aligha változtathat a kampány, míg további 17%-uknak szintén van preferenciája, de azon a kampány még módosíthat. Demográfiai csoportok szerint vizsgálva a férfiak (66%), a 60 év felettiek (71%) és a diplomások (71%) tűnnek az átlagnál elkötelezettebbnek. Politikai összevetésben – a korábbi kutatásoknak megfelelően – a Tisza-tábor a legeltökéltebb: 86%-uk szerint a kampány már nem változtathat a döntésükön. A kormánypártiak körében ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 66%.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 szeptember 28-29.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1700  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,4%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.