Egy új tanulmány vitát váltott ki egy 12 800 évvel ezelőtti, világmegváltó üstökösbecsapódásról
Egy friss tanulmány szerint új geokémiai bizonyítékokat találtak egy, az utolsó jégkorszak végén bekövetkezett, Földet megváltoztató üstökös becsapódására, de a szkeptikusok még mindig nem győződtek meg erről.
Nagyjából 12 800 évvel ezelőtt, amikor a Föld kilábalt az utolsó nagy jégkorszakból, az északi félteke hőmérséklete hirtelen visszatért a jégkorszakhoz közeli állapotba. Ennek a hirtelen eltolódásnak – amelyet fiatalabb driász hűvös időszakként ismerünk – az oka a mai napig rejtély, de az új bizonyítékok hitelességet adhatnak a legvitatottabb magyarázatnak.
A kutatók a Grönland közelében található Baffin-öböl tengerfenékéről kivont üledékmagokat elemezve egy kozmikus becsapódási eseményre utaló jeleket találtak a réteg belsejében, amely a fiatalabb driászhoz kapcsolódik. A PLOS One folyóiratban augusztus 6-án megjelent eredmények arra utalnak, hogy egy üstökös – vagy annak maradványai – robbantak fel a Föld légkörében körülbelül akkor, amikor ez az 1200 éves hideghullám elkezdődött.
Egy ellentmondásos hipotézis
A tanulmány új bizonyítékot szolgáltat a fiatalabb Drüasz becsapódási hipotézisére . 2007-ben a kutatók azt feltételezték , hogy egy széteső üstökös vagy aszteroida darabjai csapódtak be a Földbe körülbelül 12 800 évvel ezelőtt, erdőtüzeket okozva Észak-Amerikában. Egy ilyen katasztrófa elegendő kormot és hamut termelt volna ahhoz, hogy eltakarja a Napot, és az északi féltekét visszasüllyessze egy hidegebb állapotba.
Ez egy elegáns magyarázat, de erősen vitatott. A kutatók nem találtak olyan becsapódási krátert, amely bizonyítaná az esemény megtörténtét, így a támogatók nagyrészt a fiatalabb driász kezdete előtti időkből származó üledékrétegekben talált geokémiai bizonyítékokra támaszkodnak.
Mivel hiányoznak a Fiatalabb Driász becsapódási hipotézisére vonatkozó végleges bizonyítékok, a legtöbb szakértő ehelyett az olvadékvíz-lüktetés hipotézisét vallja , amely szerint a pleisztocén korban Észak-Amerika nagy részét borító olvadó jégtakaróból származó édesvízáradat ideiglenesen megzavarta a Föld hőszállító óceáni áramlatait. Az óceáni üledékmagokból származó korábbi geokémiai bizonyítékok alátámasztják ezt az elképzelést, de a tudósok még nem határozták meg a látszólagos áradás pontos útvonalát.
Becsapódási nyomok keresése
A legújabb tanulmány szerzői, Christopher R. Moore, a Dél-Karolinai Egyetem régészének vezetésével, azt sugallják, hogy mindkét hipotézis igaz lehet. „A [fiatalabb Driász becsapódási hipotézisét] gyakran emlegetik az olvadékvíz-lüktetés hipotézis alternatívájaként” – mondta Moore a PLOS One-nak adott interjújában. „Amit sokan nem értenek, az az, hogy az YDIH azt állítja, hogy a becsapódási esemény (amely potenciálisan több ezer becsapódást és légkitörést foglal magában világszerte) destabilizálná a gleccserjégtakarót az északi féltekén, ami hatalmas gleccsertavak összeomlásához, és ezt követően az óceán szállítószalagjának leállításához vezetne.”
A szárazföldi üledékmagok korábbi vizsgálatai geokémiai nyomokat találtak egy üstökös becsapódására a Fiatalabb Driász kezdete környékén, de Moore és kollégái azt szerették volna kideríteni, hogy az óceáni magok tartalmazzák-e ugyanezeket a nyomokat. Ha igen, az eloszlatná azokat az érveket, miszerint a Fiatalabb Driász becsapódásának szárazföldi bizonyítékai ősi emberi tevékenységekből származnak, Moore szerint. Csapata több becsapódási proxyt fedezett fel az óceáni magok belsejében, amelyek a megfelelő időszakra nyúlnak vissza, beleértve az üstökös eredetre utaló összetételű fémrészecskéket, valamint vas- és szilícium-dioxidban gazdag mikroszferulákat.
A szkepticizmus továbbra is fennáll
Mégis, nem mindenki van meggyőződve. „Nem látok semmi olyat ebben az új tanulmányban, ami leküzdené a korábbi tanulmányok krónikus és folyamatos problémáit” – mondta Mark Boslough, az Új-Mexikói Egyetem alkalmazott fizikusa és kutatóprofesszora a Gizmodónak egy e-mailben. A fiatalabb Driász becsapódási hipotézisének szókimondó kritikusaként úgy véli, hogy sokkal egyszerűbb magyarázatok léteznek, amelyek jobban összhangban vannak a becsapódás- és légrobbanás-fizikáról, a földtudományról és a csillagászatról alkotott jelenlegi ismereteinkkel.
„Első ránézésre egzotikusnak és lenyűgözőnek tűnő anyagokról számolnak be, de ezek nem a földönkívüli események várható eredményei, és nem hiszem, hogy a szerzők komolyan fontolóra vették a hétköznapibb magyarázatokat” – mondta Boslough. (Gizmodo)
Címlapkép: A Fiatalabb Driász becsapódási hipotézise szerint egy üstökös 12 800 évvel ezelőtt csapódott be a Földbe, aminek következtében az északi félteke hőmérséklete a jégkorszak közeli szintjére zuhant vissza. - © NASA Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology