Egy új tanulmány vitát váltott ki egy 12 800 évvel ezelőtti, világmegváltó üstökösbecsapódásról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Egy új tanulmány vitát váltott ki egy 12 800 évvel ezelőtti, világmegváltó üstökösbecsapódásról

2025. augusztus 27. - 12:47

Egy friss tanulmány szerint új geokémiai bizonyítékokat találtak egy, az utolsó jégkorszak végén bekövetkezett, Földet megváltoztató üstökös becsapódására, de a szkeptikusok még mindig nem győződtek meg erről.

Nagyjából 12 800 évvel ezelőtt, amikor a Föld kilábalt az utolsó nagy jégkorszakból, az északi félteke hőmérséklete hirtelen visszatért a jégkorszakhoz közeli állapotba. Ennek a hirtelen eltolódásnak – amelyet fiatalabb driász hűvös időszakként ismerünk – az oka a mai napig rejtély, de az új bizonyítékok hitelességet adhatnak a legvitatottabb magyarázatnak.

A kutatók a Grönland közelében található Baffin-öböl tengerfenékéről kivont üledékmagokat elemezve egy kozmikus becsapódási eseményre utaló jeleket találtak a réteg belsejében, amely a fiatalabb driászhoz kapcsolódik. A PLOS One folyóiratban augusztus 6-án megjelent eredmények arra utalnak, hogy egy üstökös – vagy annak maradványai – robbantak fel a Föld légkörében körülbelül akkor, amikor ez az 1200 éves hideghullám elkezdődött.

Egy ellentmondásos hipotézis

A tanulmány új bizonyítékot szolgáltat a fiatalabb Drüasz becsapódási hipotézisére . 2007-ben a kutatók azt feltételezték , hogy egy széteső üstökös vagy aszteroida darabjai csapódtak be a Földbe körülbelül 12 800 évvel ezelőtt, erdőtüzeket okozva Észak-Amerikában. Egy ilyen katasztrófa elegendő kormot és hamut termelt volna ahhoz, hogy eltakarja a Napot, és az északi féltekét visszasüllyessze egy hidegebb állapotba.

Ez egy elegáns magyarázat, de erősen vitatott. A kutatók nem találtak olyan becsapódási krátert, amely bizonyítaná az esemény megtörténtét, így a támogatók nagyrészt a fiatalabb driász kezdete előtti időkből származó üledékrétegekben talált geokémiai bizonyítékokra támaszkodnak.

Mivel hiányoznak a Fiatalabb Driász becsapódási hipotézisére vonatkozó végleges bizonyítékok, a legtöbb szakértő ehelyett az olvadékvíz-lüktetés hipotézisét vallja , amely szerint a pleisztocén korban Észak-Amerika nagy részét borító olvadó jégtakaróból származó édesvízáradat ideiglenesen megzavarta a Föld hőszállító óceáni áramlatait. Az óceáni üledékmagokból származó korábbi geokémiai bizonyítékok alátámasztják ezt az elképzelést, de a tudósok még nem határozták meg a látszólagos áradás pontos útvonalát.

Becsapódási nyomok keresése

A legújabb tanulmány szerzői, Christopher R. Moore, a Dél-Karolinai Egyetem régészének vezetésével, azt sugallják, hogy mindkét hipotézis igaz lehet. „A [fiatalabb Driász becsapódási hipotézisét] gyakran emlegetik az olvadékvíz-lüktetés hipotézis alternatívájaként” – mondta Moore a PLOS One-nak adott interjújában. „Amit sokan nem értenek, az az, hogy az YDIH azt állítja, hogy a becsapódási esemény (amely potenciálisan több ezer becsapódást és légkitörést foglal magában világszerte) destabilizálná a gleccserjégtakarót az északi féltekén, ami hatalmas gleccsertavak összeomlásához, és ezt követően az óceán szállítószalagjának leállításához vezetne.”

A szárazföldi üledékmagok korábbi vizsgálatai geokémiai nyomokat találtak egy üstökös becsapódására a Fiatalabb Driász kezdete környékén, de Moore és kollégái azt szerették volna kideríteni, hogy az óceáni magok tartalmazzák-e ugyanezeket a nyomokat. Ha igen, az eloszlatná azokat az érveket, miszerint a Fiatalabb Driász becsapódásának szárazföldi bizonyítékai ősi emberi tevékenységekből származnak, Moore szerint. Csapata több becsapódási proxyt fedezett fel az óceáni magok belsejében, amelyek a megfelelő időszakra nyúlnak vissza, beleértve az üstökös eredetre utaló összetételű fémrészecskéket, valamint vas- és szilícium-dioxidban gazdag mikroszferulákat.

A szkepticizmus továbbra is fennáll

Mégis, nem mindenki van meggyőződve. „Nem látok semmi olyat ebben az új tanulmányban, ami leküzdené a korábbi tanulmányok krónikus és folyamatos problémáit” – mondta Mark Boslough, az Új-Mexikói Egyetem alkalmazott fizikusa és kutatóprofesszora a Gizmodónak egy e-mailben. A fiatalabb Driász becsapódási hipotézisének szókimondó kritikusaként úgy véli, hogy sokkal egyszerűbb magyarázatok léteznek, amelyek jobban összhangban vannak a becsapódás- és légrobbanás-fizikáról, a földtudományról és a csillagászatról alkotott jelenlegi ismereteinkkel.

„Első ránézésre egzotikusnak és lenyűgözőnek tűnő anyagokról számolnak be, de ezek nem a földönkívüli események várható eredményei, és nem hiszem, hogy a szerzők komolyan fontolóra vették a hétköznapibb magyarázatokat” – mondta Boslough. (Gizmodo)

Címlapkép: A Fiatalabb Driász becsapódási hipotézise szerint egy üstökös 12 800 évvel ezelőtt csapódott be a Földbe, aminek következtében az északi félteke hőmérséklete a jégkorszak közeli szintjére zuhant vissza. - © NASA Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology