Egyre több a probléma a somfalvi átkelőnél, és az osztrák polgármester ezért határozott lépéseket fontolgat – adta hírül az rtl.hu. A probléma gyökere most az, hogy a Somfalvát Sopronnal és Ágfalvával összekötő úton az ingázási időszakban tilos a közlekedés – tehát hétköznapokon öt és nyolc óra között, valamint délután négy és hét óra között.

EZ AZT JELENTI, HOGY EBBEN AZ IDŐSZAKBAN ELVILEG NEM LEHET ÁTHAJTANI A HATÁRON AUTÓVAL, DE EHHEZ NEM MINDENKI TARTJA MAGÁT.

Ágfalva és Somfalva között azóta okoz gondot a nagy autóforgalom, hogy a két települést összekötő földutat a 2010-es évek közepére uniós forrásból leaszfaltozták. Mostanra erre jár szinte mindenki, aki Sopron felől Nagymarton vagy Bécsújhely irányába ingázik, vagy a térségből indul Sopronba vásárolni, és nem szeretne félórás kerülőt tenni a Sopron határátkelő felé – írja a portál.

Thomas Hoffmann osztrák polgármester 2015-ben vezette be időszakos behajtási tilalmat. Feltehetően ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a polgármester ugyanis sorompóval és kamerával szereltetné fel a határátkelőt.

SŐT, A POLGÁRMESTER MOST AZT SZERETNÉ, HA A KAMERA LEOLVASNÁ A RENDSZÁMTÁBLÁKAT, ÉS A SOROMPÓ CSAK AKKOR NYÍLNA FEL, HA EGY ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ JÁRMŰ ÉRKEZIK A HATÁRHOZ.

Ugyanakkor a polgármester korábban azzal is fenyegetőzött, hogy március 1-jétől betontömbökkel vagy oszlopokkal teljesen lezárja a határátkelőt, ha nem hagyják jóvá a sorompót.

Sopronnak van gazdája?

Az Index többször is megkereste az ingázókkal kapcsolatosan a Soproni Polgármesteri Hivatalt. Válasz azonban egyszer sem érkezett, ellenben a korábbi Technológiai és Ipari Minisztérium reagált még novemberben a kérdéseinkre. A kérdéseink arra vonatkoztak, hogy hogyan változott az elmúlt időszakban az ingázók mértéke. A minisztérium válaszát hiánytalanul közzétesszük:

A személyek, munkavállalók szabad áramlása az egyik legfontosabb uniós alapérték, az európai állampolgárok által legtöbbre tartott jogok közé tartozik. A különösen a határ menti térségekre jellemző külföldre ingázás nem magyar sajátosság, számos más területen tapasztalható hasonló tendencia.

Magyarország az uniós sereghajtók közül az élmezőnybe zárkózott fel a foglalkoztatásban 2010 óta. Ma már egymillióval többen, mintegy 4,7 millióan dolgoznak hazánkban. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized elejéhez képest a harmadára csökkent, a szeptemberi adat szerint az ötödik legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén májustól augusztusig kevesebb álláskeresőt tartott nyilván, mint bármikor korábban. Győr-Moson-Sopron megyében tizenkét év alatt nyolcról 1,3 százalékra csökkent az álláskeresők gazdaságilag aktívakhoz mért aránya, ez a legkedvezőbb megyei ráta. Az itthoni munkavállalás mellett szól az is, hogy az elmúlt években folyamatosan két számjegyű béremelkedés valósult meg Magyarországon.

Az állam hirtelen megnyert egy teljes víziközművagyont

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere korábban arról döntött, hogy a megnövekedett energiaárak miatt bevezet takarékossági intézkedéseket. Szeptemberben a város önkormányzata egyetlen nap leforgása alatt három ülést tartott, ezeken a költségvetés módosítását, valamint a spórolási intézkedéseket is megtárgyalták.

Sopron képviselő-testületének decemberi ülésén többek között arról is döntöttek, hogy a város átruházza a magyar államra a víziközmű-szolgáltatási kötelezettségét. Ennek értelmében: TÉRÍTÉS NÉLKÜL ÁTADJA AZ EGÉSZ VÍZIKÖZMŰVAGYONT A SOPRONI VÍZMŰ ZRT. – BELEÉRTVE A MŰKÖDTETÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKET IS – A MAGYAR ÁLLAMNAK.

Sopron arra is kéri a tulajdonostárs önkormányzatokat, hogy ezt a nyilatkozatot tegyék meg ők is január 31-ig. (Index)