h i r d e t é s

Eldöntik, marad-e szemernyi esélyük 2018-ra

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Eldöntik, marad-e szemernyi esélyük 2018-ra

2016. június 24. - 14:28
0 komment

Új elnököt és vezetőket választ szombaton az MSZP kongresszusa - írja az Index.

Forrás: index.hu

A tisztújítás ezúttal valóban izgalmas lesz, mert a korábbiakkal ellentétben rengeteg a nyitott kérdés: még azt sem lehet biztosan megjósolni, ki lesz a pártelnök a következő két évben. Változtat-e az MSZP? A legnépszerűbb szocialistát, Botka Lászlót kinyírják-e párton belül? Marad-e esély az összefogásra a baloldalon? A 2018-as választási esély a tét.

Az MSZP szombati tisztújítása persze alapvetően személyekről szól, a küldöttek nevekről szavaznak (elnököt, választmányi elnököt, elnökhelyettest, alelnököket és elnökségi tagokat választanak), ám a döntésnek komoly, 2018-as esélyeket érintő következményei is vannak.

A több mint 360 szocialista küldött felelőssége óriási: nemcsak az egyes jelöltek iránti szimpátia alapján kell szavazniuk, hanem azt is figyelembe kell venniük, hogy érinti mindez a választási esélyeket.

Öt súlyos kérdés ugyanis mindenképp eldől a szombati tisztújításon.

1. Változtat-e az MSZP?

Az elnöki posztért négyen indultak, és mind a négyen végigvitték a kampányukat. Tóbiás József pártelnököt Harangozó Tamás, Molnár Gyula és Szanyi Tibor szeretné leváltani. Az elmúlt hetekben hatalmas volt a kavarás az elnöki poszt megnyeréséért, az elnök előzetesen alkukötéseket is javasolt, ám senki nem lépett vissza végül.

Így a legtöbben arra számítanak, hogy csak a második fordulóban dől el az elnöki poszt sorsa. Az alapszabály szerint ugyanis, ha az első szavazáson nem kapja meg senki a szavazatok felét plusz egy voksot, akkor jön a kétszereplős második forduló. A számolgatások alapján ebbe nagy eséllyel bejut Tóbiás József (hiszen az őt leváltani akaró protest szavazatok megoszlanak három jelölt kötött), illetve Molnár Gyulát tartják ma legesélyesebb kihívónak. Molnár mögött ugyanis rengeteg befolyásos MSZP-s sorakozott fel. 

Rövid áttekintés, hogy a befolyásosabb szocialisták kit támogatnak a versenyben. Néhányan nyilvánosan is letették a voksot, többen csak párton belül deklarálták, kampányoltak.

  • Tóbiás Józsefet támogatja: Baja Ferenc, Gőgös Zoltán elnökhelyettes, Lukács Zoltán alelnök, Gurmai Zita (ő a nőtagozat miatt fontos). Botka László nem deklarálta, hogy Tóbiást támogatja, de a párton belül hozzá kötik inkább.
  • Molnár Gyulát támogatja: Lendvai Ildikó, Puch László, Mesterházy Attila (ő Szanyit is támogatja közben), Hiller István, Ujhelyi István alelnök, Molnár Zsolt.

Szanyi és Harangozó mellett is vannak küldöttek, de úgynevezett szocialista erőközpontokat nem sikerült maguk mellé állítaniuk (bár Szanyit segítette Mesterházy Attila). Mivel Harangozó többek szerint jól szerepelt a küldöttgyűléseken, sokan azt sem tartják kizártnak, hogy Harangozó kerül a második fordulóba. 

Az elnökválasztást nézve ugyanakkor a névnél is fontosabb az üzenet: akar-e változást az MSZP, mutat-e változást az MSZP.

Ha Tóbiás marad az elnök, azzal a párt azt jelzi, hogy elégedett a mostani iránnyal, teljesítménnyel. Ha leváltják, bárkire is, kívülre az az üzenet, hogy váltani akar a többség, más politikát igényel. 

Habár több MSZP-s is egyértelmű váltóhangulatot érez belül, beszédes, hogy a megyei elnökválasztáson szinte semmilyen változást nem szavaztak meg a tagok: a 19 megyei elnökből 16 maradt a posztján.

2. Botka László befejezi-e MSZP-s karrierjét?

Az elnökválasztás mellett legalább ugyanolyan fontos a választmányi elnöki szavazás. A választmány az MSZP parlamentje, elég fontos kérdésekben dönthet a választások előtt (stratégia, jelöltek kiválasztásának módja), és a korábbiakkal ellentétben két erős jelölt is jelentkezett az élére: Botka László szegedi polgármester, jelenlegi választmányi elnök, illetve Hiller István volt pártelnök.

Itt is kiszámíthatatlan, melyiküket választják meg: Hiller mellett szól a párton belüli elismertsége, és hogy sokan elégedetlenek a választmányi ülések jelenlegi vezetésével. Botka mellett szól viszont az országos ismertsége és népszerűsége, illetve az, amit egy befolyásos MSZP-s így fogalmazott meg:

ő maradt a párt kormányzóképességének szinte egyetlen élő bizonyítéka. 

Botkát már most is sokan látnák szívesen a párt és a baloldal 2018-as miniszterelnök-jelöltjének. Ebbe a posztba a szegedi polgármester nem állt még bele, úgy fogalmazott legutóbb a Népszavának, hogy „azért kívánok dolgozni, hogy ez mihamarabb reális kérdés legyen”. A pár nappal ezelőtti Medián-kutatás szerint Botka párton belül és a teljes népesség körében is a legnépszerűbb, a második éppen az ellenfele, Hiller István.

A felmérés nem publikált részében információnk szerint az is benne van, hogy a Jobbik nélküli ellenzék kétharmada szívesen látná miniszterelnökként. A teljes népesség körében Botkát 5 százalékponttal többen tartanák alkalmasabbnak a kormányfői posztra, mint a jobbikos Vona Gábort.

Ugyanakkor ha szombaton nem választják meg választmányi elnöknek, a párt valószínűleg végleg lemondhat Botka kormányfőjelöltségéről.

A polgármester egy belső vereség után nyilvánvalóan kivonul az országos politikából, akár még a pártból is kiléphet. Ez utóbbit nem említette sehol, a küldöttértekezleteken azonban információnk szerint beszélt arról, hogy ha nem ő győz, akkor utána „csókoltat mindenkit Szegedről”.

3. Többfejűvé válik-e a párt?

Mivel kiszámíthatatlanul szavaznak most a küldöttek, könnyen előfordulhat, hogy vasárnap arra ébrednek a szocialisták, hogy többfejű vált a párt. Több kockázat is felmerül:

  • A pártelnök milyen választmányi elnököt kap maga mellé. Az MSZP-ben Tóbiás–Botka, illetve Molnár–Hiller tandemekről beszélnek, kérdés, hogy ellenkező párosítással hogy tudnának együtt dolgozni. 
  • Hiller István nem titkolta azt sem, hogy választmányi elnökként a stratégiaalkotást tekintené fő feladatának, ami általában a pártelnök hatásköre. Kérdés, hogy az új pártelnök ezt mennyire tűri el.
  • Milyen elnökséget kap maga mellé a pártelnök? Az MSZP nem Fidesz, itt az elnökségi szavazatok fontosak, és megbéníthatja a pártelnököt, ha az elnökségi tagok nem hagyják jóvá az általa kitalált döntéseket.
  • Ki lesz a frakcióvezető? Ha Tóbiás nyer, feltehetően meg akarja őrizni a posztját, és nem lesz megosztva a két pozíció (bár itt keresztbe tehetnek neki az ellenlábasai). Ha Molnár Gyula nyer, biztosan új frakcióvezető lesz, hiszen ő nem tagja az Országgyűlésnek, nem is szerepelt a 2014-es listán (így nem kerülhet be egy párttársa gáláns lemondása útján sem).

A küldötteknek tehát ezeket is mérlegelniük illene, amikor szavaznak szombaton.

4. Marad-e esély bármilyen összefogásra?

Az elnöki kampány hangsúlyos eleme volt, hogy a jelöltek hogyan képzelik el a 2018-as indulást, az esetleges összefogást a baloldal többi szereplőjével. Szanyi Tibor és Harangozó Tamás kerek perec elutasította az összefogást, önálló indulásban gondolkodnak, Tóbiás József a helyiekre bízná a dolgot, és az előválasztás mellett szólalt fel, Molnár Gyula pedig kijelentette, hogy tetszik, nem tetszik, le kell ülni egy vasárnapi ebédlőasztalhoz a lehetséges szövetségesekkel, bizony a DK-val is – országosan és helyben is.

Molnárt emiatt az ellenfelei sokáig „Gyurcsány trójai falovaként” jellemezték párton belül, pedig a dunaújvárosi voksolás és hatalmas MSZP-s kudarc éppen Molnárt igazolta: csak akkor van esély a Fidesz ellen, ha a baloldal szereplői valamilyen módon együttműködnek. 

Az MSZP tehát arról is dönt ezen a hétvégén, mennyire nehezíti meg a saját dolgát a 2018-as választás előtt. Hiller vagy Harangozó nyilván nehezebben ülhetne le Gyurcsánnyal vagy bármelyik baloldali párttal ez után a kampány után.

5. Lesz-e esélyük 2018-ban?

A szocialistáknak a sok személyi kérdés eldöntése mellett még egy dolgot szem előtt kell tartaniuk: milyen képet mutat az MSZP magáról 2016-ban, és képes-e olyan csapatot felállítani, amely sikeres lehet 2018-ban. A most megválasztott vezetők (elnök, elnökségi tagok, választmányi elnök) irányítják ugyanis a 2018-as kampányt,

ezek a politikusok kerülnek majd a következő parlamenti frakcióba, ezeknek az embereknek kellene elhitetniük, hogy képesek a kormányzást átvenni és egy országot irányítani.

Az új elnök a megválasztása után tart egy beszédet, amelyben utalnia kell olyan fontos kérdésekre, mint hogy mit csinál az MSZP a Brexit után, az őszikvótakampányban, majd 2017-ben hogy választja ki a miniszterelnök-jelöltjét, milyen összefogásban gondolkodik 2018-ra

Szombat este látni fogunk egy csoportképet az MSZP új vezetéséről. Úgy fogja mindenki nézni vasárnaptól ezt a tablót, hogy ők akarják legyőzni Orbán Viktor Fideszét és Vona Gábor Jobbikját.

index.hu