A jelenlegi árvízvédelmi rendszer két gátőrjárásának védelmi rendszerét eltérő időszakokban és műszaki minőségben építették ki. 

Bruttó 9 milliárd forint Esztergom árvízvédelmére

Az Esztergom Város árvízvédelmi rendszerének I. ütemű fejlesztésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság alkotta konzorcium nyert, a 2014-2020-as projekt ciklusban bruttó 9 milliárd forintot. A pályázat EU-s és Magyar Állami finanszírozásból valósítható meg.

A táti gátőrjárás védművei újonnan, két ütemben létesültek: 2005-ben a 117. sz. főúttal közös Tát, Duna jobbparti védtöltés, majd 2014-ben az Únyi és Kenyérmezei-patakok menti visszatöltésezések átadása történt meg.

A két gátőrjárás védvonal szakaszai egymással fizikailag nincsenek összeköttetésben, önálló öblözetrészeket mentesítenek. A védvonalak között jelenleg árvíztől nem védett, nyílt ártér található.

A meglévő védvonalak kiépítettsége nem elégséges az elvárható vízügyi biztonsághoz. Az árvízszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban és a nagy árvizek előfordulása gyakoribbá vált. Az árvizek elleni jelentős erő és költségráfordítás mellett történhet.

Az esztergomi védmű fejlesztésének fontosságát növeli, hogy

• Esztergom árvízvédelmében közel 60 éve nem történt fejlesztés,
• a jelenlegi árvízvédelmi nyomvonal, a fejlesztések szempontjából kedvezőtlen,
•  a város közúti kapcsolatait kiszolgáló főútvonalak árvíz idején veszélyeztetettebbek.

A nyomvonal vizsgálat során a korábbi javaslatok, tervek alapján számba jöhető főbb nyomvonalváltozatok vizsgálatát és az egyes változatok főbb műszaki kialakítási lehetőségeinek számba vételét végezték el.

• I.a változat: Árvízvédelmi fővédvonal az esztergomi és táti védvonalak összekötésével, a Gátőrház magasságában történő mellékág keresztezéssel
• I.b változat: Árvízvédelmi fővédvonal az esztergomi és táti védvonalak összekötésével, a Szentlélek-patak torkolata feletti mellékág keresztezéssel
• II. változat: Árvízvédelmi fővédvonal a Szentlélek-patak mentén
• III. változat: Árvízvédelmi fővonal az M11 távlati gyorsforgalmi út 117. sz. főútból kiágazó nyomvonalán
• Meglévő védvonal nyomvonalán történő töltésfejlesztés

A fenti változatok összehasonlító elemzése alapján, az I.b nyomváltozat kerül megvalósításra

A nagyon rossz minóségű képet megnézheti nagyobb méretben is.

Esztergom Város árvízvédelmi fejlesztésének szükségessége már az ezredforduló óta hangsúlyossá vált.

A 2002. évi Duna árvíz beállította rekord árvízszint már egyértelműen megmutatta, hogya Duna árvízlevezető képessége jelentősen romlott a térségben. A 2002-höz hasonlatos 2006. évi árvíz, majd az ezeket is jelentősen meghaladó 2013-as árvíz ismételten az esztergomi árvízvédelmi létesítmények fejlesztési szükségszerűségeire mutattak rá.

Az árvízvédelmi fejlesztés műszaki kialakításában a legnagyobb változást a 2014. évben újraszámolt és jogszabályban módosított Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) jelentette, amely az esztergomi vízmércén 133 cm-rel(!) magasabb a korábban érvényben lévőnél.