Esztergom és Baja ismét megyei jogú városi címet kaphat, ha az Országgyűlés elfogadja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosítását - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár kedden a parlamentben.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a megyék 1950-es, a kommunisták általi átszervezése több esetben járt a megyeszékhelyek áthelyezésével, a változások hátrányosan érintették Esztergomot és Baját.

Hozzátette: a két város megyei jogú várossá nyilvánítását nem csupán az elmúlt évszázadok történelmi érdemei teszik indokolttá, hanem a jelen és a közelmúlt teljesítményei is.

Az államtitkár szerint a törvényjavaslat igazságot szolgáltat Bajának és Esztergomnak.

Soltész Miklós közölte, az előterjesztés a jogalkotás régi adósságait törleszti az egyházi közfeladatellátás, vagyongazdálkodás és a kulturális szabályozás területén, továbbá a felsőoktatásban is rendezi az egyházakkal történő együttműködés szabályait.

Azt mondta, a jogszabály kiegészül a vallási közösség, kiemelten a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézményekre vonatkozó részletes szabályozással.

Kifejtette, az egyházfinanszírozási törvény új fejezettel egészül ki, amely a vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazza.

Megteremtik a lehetőséget arra, hogy a bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmények a modellváltó intézményekhez hasonlóan a közfeladatellátási finanszírozási szerződésben hatéves finanszírozási periódusra vonatkozó, mérhető vállalásokat tegyenek. Ezen célok között említette a lemorzsolódás csökkentését, a regionális megtartó erőt, a tudományos publikációk számának növelését, a nemzetköziesítést.

Soltész Miklós azt mondta, az egyházi fenntartású intézmények társadalmi küldetésüknek megfelelően speciális értékközvetítő, képzési és egyéb tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztési célokra is kaphatnak támogatást.

A további módosítások között említette az unió 2022-2027-es költségvetésével kapcsolatosan a regionális támogatási térkép változását, amelyet idén január elsejétől kell alkalmazni. A legfontosabb változás, hogy Pest megye már önálló régióként szerepel a térképen - mutatott rá.

Hozzátette: a fejlesztési adókedvezmény szabályai is változnak, mivel nagyvállalkozás által Pest megyében megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra.

Kitért arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseinek minél hamarabbi megismerhetősége érdekében, a jövőben az Ab minden döntése megjeleink az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is. Változatlan marad az a szabály, hogy az Ab meghatározott, legjelentősebb határozatai és végzései a Magyar Közlönyben is megjelenik - közölte.

Az államtitkár az Ab-döntésének való megfeleléssel indokolta, hogy megnyílik a bírói felülvizsgálat lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottság által a szerződés megkötését kiemelt közérdekből engedélyező végzéssel szemben is.

A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot

Bartos Mónika (Fidesz) indokoltnak nevezte a törvénymódosítást, mert annak több pontja jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítás, de megjelennek benne új elemek is. Szerinte a módosítással a modellváltó és az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények finanszírozása azonos szintű lesz.

Kiemelte, hogy az új finanszírozási rendszert a bevett egyházak meghatározott körére kell alkalmazni.

Beszámolt arról: egyházi kérésre történő változtatás, hogy a hitoktatás kifejezést hittanoktatásra módosítják, amely kifejezés magában foglalja a törvényjavaslat elfogadásakor létező támogatási jogcímeket és az esetlegesen azok helyébe lépő hittanoktatási formák támogatását is.

Egyetértett azzal, hogy történelmi adósságot törleszt a parlament Bajával és Esztergommal szemben.

Kitért arra is: módosul az atomtörvény, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletalkotási jogkörét bővítsék, ezzel a hatékonyabb feladatellátást segítve.

Bartos Mónika elmondta, a budai Várnegyed nemzeti emlékhely kibővül a Várkert Bazár épületével.

A javaslatot a Fidesz támogatja - tette hozzá.

Jobbik: elfogadhatatlan a "szupersaláta"

Balczó Zoltán (Jobbik) "szupersalátának", ezért elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amely tizenkilenc, egymással össze nem függő területet szabályoz és amelyekről szerinte ezért nem lehet egyetlen szavazatban dönteni.

Azt mondta: az egyházak széles körben végeznek olyan tevékenységet, amelyet fenn kell tartani és támogatni kell. A finanszírozás szükségességét ezért nem vonta kétségbe a képviselő, de kifogásolta, hogy a felsőoktatásban már nem szektorsemleges a támogatás.

A hatéves szerződési intervallumok kiszámíthatóságot hozhatnak - mondta, de kérdésként tette fel: az előre eldöntött kötelességek mennyiben korlátozzák az Országgyűlés költségvetésalkotási jogát?

Idézte a miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatát, miszerint a kormány szándéka a hosszú távú, kiszámítható viszony kialakítása az állam és az egyházak között. A képviselő szerint azonban az elmúlt időszakban a kormánypártokkal lojális egyházak támogatásban részesültek, míg mások büntetésben.

Egyetértett Baja és Esztergom megyei jogú várossá minősítésében. A Színház- és Filmművészeti Egyetem ingatlanjuttatása azonban szerinte olyan kérdés, amelyet elvi alapon másképp lát a kormányoldal és az ellenzék. Ezen kérdések miatt azt javasolta a jelenlegi ellenzéknek, hogy ne vegyen részt a törvény szavazásában.

A KDNP felszólalója az egyházak közösségépítő tevékenységének támogatását emelte ki, az MSZP vezérszónoka kampányjavaslatról beszélt, míg a DK a kormányoldal egyházpolitikáját bírálta az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában kedden a parlamentben.

KDNP: baloldali kormányok nem adták meg az egyházaknak járó támogatást

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az elmúlt hónapokban tucatnyi alkalommal mondták el DK-s politikusok, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt, így ez a tömörülés szabja meg a közös irányt.

Emlékeztetett: amikor magyar egyháztámogatások veszélyeiről beszél a jelenlegi kormány, tapasztalatból beszél, hiszen a baloldali kormányok nem voltak hajlandók korábban kifizetni a jogosan járó egyházi támogatásokat. "Mi azt gondoljuk, hogy kell határkerítés és szükség van értékteremtő, közösségépítő egyházi tevékenységre" - szögezte le.

A kormányoldal kiemelt jelentőségűnek tartja a hitélet támogatását: 2010 óta mintegy háromezer templom újult meg a Kárpát-medencében és kettőszáz új épült - jelezte. Helyes iránynak ítélte, hogy egyre többen járnak egyházi fenntartású iskolákba.

Nacsa Lőrinc fontos elismerésként és történelmi elégtételként beszélt Esztergom és Baja megyei jogú várossá minősítéséről.

A közbeszerzési törvény módosítása szigorítást jelent, tovább csökkenti a visszaélések lehetőségét - folytatta, egyben helyesnek és közérdeknek ítélte az egyetemi vagyonjuttatást is.

MSZP: kampányjavaslatról van szó

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka úgy értékelt: a törvényjavaslat azért került az Országgyűlés elé, mert kampányidőszak van, ezért "van néhány dolog, amit be kell biztosítani" és egyes választókerületekben a kormánypárti jelöltnek segítségre van szükségre.

A módosítások közül kiemelte Baja és Esztergom megyei jogú várossá tételét, amelynél szerinte szintén tetten érhető, hogy kampány van és a Fidesz is "kampányüzemmódban működik". Úgy vélte: a cím mellé fejlesztési csomagot is kellene adni mindkét városnak.

DK: a kormány politikai célokra használja az egyházügyet

Arató Gergely, a DK vezérszónoka a kormány egyháztámogatási rendszerét bírálta. Szerinte a kormányoldal egyházpolitikája arról szól, hogy a politikai vagy más okokból értékesnek tartott egyházakat támogatja, viszont azokat az egyházakat, amelyek politikai érdekeinek nem felelnek meg, bünteti.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeinél és az Oltalom Karitatív Egyesületnél hétfőn tartott házkutatásra utalva hozzátette: az adóhivatalt küldik rá arra az egyházi közösségre, amely a kormány jogszerűtlen döntése miatt nem tudja fizetni a kötelezettségeit és amelyet a kormány 10 éve üldöz, hátrányba hoz és kifoszt.

Úgy értékelt: a kormány a legnagyobb bűnt követi el, amit állam elkövethet az egyházpolitikában, amikor különbséget tesz egyház és egyház, hívő ember és hívő ember között. Hangsúlyozta: az ellenzéki szövetség egyenlő finanszírozást, egyenlő mércét javasol minden egyházi közösség számára.

LMP: Baja és Esztergom helyzetét önálló törvényben kellene rendezni

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a tárgyalt salátatörvény jól szimbolizálja a kormány jogalkotását.

Pozitívumként értékelte, hogy az indítvánnyal Bajának és Esztergomnak megyei jogú városi címet akarnak adni. Firtatta ugyanakkor, hogy a törvényjavaslatot miért nem évekkel ezelőtt nyújtották be. Hozzátette, hogy a helyzetet egy önálló jogszabályban kellett volna rendezni.

A vezérszónok elképesztőnek nevezte, hogy az Országos Atomenergia Hivatal vezetője eldöntheti, hogy egy atomerőmű engedélyezési eljárásában a dokumentáció mely részeit elegendő angolul benyújtani. Rosszallólag rámutatott, hogy mindezt a hitéletről szóló törvényben szabályozzák.

Végül külön kiemelte, hogy Paks II. engedélyezése az eredetileg bejelentett határidőkhöz képest minimum hatéves csúszásban van.

Független: a Fidesz be akar betonozni bizonyos érdekeket

Varga-Damm Andrea (független) az előterjesztésben foglaltakat úgy értékelte, hogy a Fidesz az áprilisi parlamenti választás utáni időszakra is be akar betonozni bizonyos érdekeket.

A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, ha hátrányosabb helyzetbe kerül egy állami intézményben tanuló fiatal, mint az, aki egyházi iskolában tanul.

Bírálta, hogy a kormányzat Baját és Esztergomot egy salátatörvény melléklete révén szeretné megyei jogú városi rangra emelni.

A parlament kora délután befejezte az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvénycsomag általános vitáját.

Nemzetiségi szószóló: a nemzetiségek megmaradása függ a hitélettől

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló kiemelte: a nemzetiségek megmaradása nagymértékben függ attól, hogy megőrzik-e hitüket és kapcsolódnak-e az egyházakhoz. Ezért fontos a nemzetiségek számára minden, ami segíti az egyházak közfeladat-ellátását - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megélésében, valamint a tradíciók továbbörökítésében az egyházaknak, a vallási felekezeteknek és a hitnek mindig is kiemelt jelentősége volt. Emellett az egyházak jelentős szerepet töltenek be a nemzetiségi identitás megőrzésében is, így a nemzetiségek bizottsága elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot - jelentette be.

Fidesz: indokolt Baja megyei jogú városi rangja

Zsigó Róbert (Fidesz) jelezte: nem igaz, hogy Baját elkerülték a fejlesztések az elmúlt években. Az elmúlt négy évben Bajára több mint 17 milliárd, a válsztókerület 24 településére további több mint 19 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett, emellett munkahelyteremtésre és gazdaságélénkítésre a helyi gazdaság szereplői több mint tízmilliárd forintot kaptak - sorolta.

A kormánypárti politikus Baja múltját ismertetve feltétlenül indokoltnak nevezte, hogy a település visszakapja megyei jogú városi rangját. Az Országgyűlés régi adósságot törleszt azzal, hogy a státuszt ismét biztosítja Baja számára - mondta Zsigó Róbert.

LMP: Baja későn és méltatlanul kapja megyei városi jogát

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kifogásolta, hogy Zsigó Róbert, mint Baja térségének országgyűlési képviselője korábban nem kezdeményezte Baja megyei jogú városi jogának visszaállítását, valamint, hogy miért csak a ciklus végén, és méltatlanul, csak egy salátatörvény részeként nyújották be a javaslatot.

Meglátása szerin Zsigó Róbert elmulasztotta a térség képvieletét akkor is, amikor nem szólalt fel az önkormányzatokat sújtó rendelkezések ellen.

A javaslat atomenergiát érintő részéről szólva elfogadhatatlannak nevezte, hogy Paks II telephelyengedélyt kapott annak ellenére, hogy aktív törésvonal helyezkedik el alatta. Továbbá azt is, hogy a magyar emberek tájékoztatása nélkül, a nyilvánosság kizárásával születnek az engedélyezéssel kapocslatos döntések egy olyan hivatalban, amely fölött már a mindenkori kormány sem gyakorolhat ellenőrzést. 

Nacsa Lőrinc (KDNP) visszautasította az őt és Zsigó Róbertet ért "személyeskedő" kritikát. Azt mondta, Keresztes László Lóránt annak ellenére kritizálja folyamatosan a kormány vidékfejlesztési politikáját, hogy ő maga összeállt a "vidékrombolókkal", akik kormányzásuk idején több száz szárnyvonalat és vidéki iskolát zártak be, akik "kiéheztették a vidéki önkormányzatokat".

Keresztes László Lóránt erre reagálva a kormányt nevezte a vidék és a leszakadó térségek elárulóinak.

Hozzátette: a kormány a Vadászati Világkiállításra több pénzt költött, mint egy év alatt a Magyar falu programon belül a vidéki mellékutak karbantartására és javítására.

Varga-Damm Andrea (független) szerint a bal- és a jobboldal az elmúlt négy évben folyamatosan egymást vádolta nemzetrombolással, valójában közös bűnük a nemzet kiárusítása, semmibevétele, a baloladali retorika eluralkodása és a fideszes populizmus.

Jobbik: elképesztő ez a vita

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elképesztőnek nevezte a vitát, amelyben a kormánypárti résztvevők csak "bolsevik hazugsággyáraik" termékeit vetik be, miközben például elutasítják az élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentését, és míg migrációval riogatnak, tízezerszám telepítenek be külföldi munkavállalólat.

Szerinte mindez azért történhet meg, mert a kormányoldalon "fiatal demokratákból öreg bolsevikok" lettek, akikkel nem lehet vitatkozni.

Zárszó

Az általános vita lezárása után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva arról beszélt: épp ez a törvény biztosítja majd az állami és az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények egyenlő finanszírozását.

Az államtitkár Gyurcsány Ferenc és más DK-s politikusok korábban tett, egyházi jogok, juttatások csorbítását felvető kijelentéseit idézte hosszan, megjegyezve, az ellenzéki összefogásban részt vevő többi párt "az ő karjaikba szalad bele". Felvetette: ezek után "siralmas", ha az ellenzék néhány elmaradt templomfelújítást hiányol.

Egyes, általa korrektnek nevezett felszólalásokat kiemelve hozzátette, az ellenzékiek tavaly év végén azért nem szavazták meg a 13. havi nyugdíj visszahozatalát, a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességét vagy a minimálbér emelését, "mert kint bohóckodtak a parlament előtt" és próbálták értelmezni saját népszavazási kezdeményezésüket.

Soltész Miklós az LMP felszólalójára reagálva kiemelte: "a nagy zöld kultúra, amit kitaláltak", oda vezet, ahová Németország jutott, amely az atomerőművek leállításával kieső energiát barnaszénből állítja elő. Hangsúlyozta, ezzel a megoldással bizonytalanná és drágábbá válna Magyarország energiaellátása.