Ez lehet az eredménye az árstopos termékek körében annak a történelmi kísérletnek, amit Magyarország folytat az élelmiszerek esetében. Mindeközben a nem árstopos termékek ára drasztikusan emelkedik, valahová ugyanis be kell építeni a globális áremelkedést, a termelői, beszerzési árak megugrását, a béremelkedést, az energiaköltségek növekedését, illetve az elmúlt időszak két hazai intézkedését: a különadót és az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget. Ma már olyan súlyos a helyzet, hogy nemcsak a kisboltok, hanem több multi beszerzési árát is elérte az árstopos eladási ár, ami újabb árfelhajtó hatást jelenthet a többi termék esetében (a veszteségszétosztás miatt). Az áremeléseket a fogyasztók egyre inkább érzik, ami miatt az olcsóbb termékeket keresik a vásárlók. - írja a Portfolio

Muszáj emelni az árat, amennyit csak lehet.

Rövid időn belül kétszer is ezt mondta a kiskereskedelmi folyamatokra rálátó forrásunk. Először akkor, amikor a kormány rekordösszegű különadót vetett ki a szektorra, másodszor pedig akkor, amikor bejelentették az élelmiszerár-stop meghosszabbítását egészen októberig. Vagyis úgy néz ki, hogy a már most is magas infláció mellé a kiskereskedelmi szektor sorra kapja terheléseket Magyarországon, ami még gyorsabb áremelkedéshez vezet (a nem árstopos termékek esetében).

Májusban 10,7%-kal nőttek a fogyasztói árak, az élelmiszerek áremelkedése meghaladta a 18%-ot éves szinten. Ráadásul Magyarországon az egyik leggyorsabb a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése az EU-ban, és nagyon úgy néz ki, hogy még nincs vége a drágulásnak. Mind a fő inflációs index, mind az élelmiszerinfláció még feljebb kapaszkodhat.

A kiskereskedelmi szektorra rálátó forrásunk szerint:

a multik mindent meg fognak fizettetni a fogyasztókkal, amit csak tudnak.

De az áremeléseknek egyre több korlátja van. Egyrészt az emberek kezdenek kifutni azokból az egyszeri juttatásokból (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz stb.), amelyekből könnyedén meg tudták venni a megdrágult termékeket az év első hónapjaiban, másrészt az áremelkedés olyan mértékűvé vált mostanra, amely már egyre több háztartás esetében reáljövedelem-csökkenést jelent. Ez pedig az olcsóbb termékek felé tereli a vásárlókat.

Ennek hatására a boltok polcain is változásokat látunk. A magas minőségű termékeknek egyre kisebb a polcigényük, míg az olcsóbb, adott esetben saját márkás vagy alacsonyabb minőségű termékekből több kerül a boltok polcaira. Ez már nemcsak az árstopos termékek körét érinti, hanem szinte mindegyiket.

A KISKERESKEDELMI CÉGEK TEHÁT A FOLYAMATOSAN EMELKEDŐ KÖLTSÉGEK ÉS A FOGYASZTÓK FOKOZÓDÓ ÁRÉRZÉKENYSÉGE MIATT CSÖKKENTIK A MINŐSÉGET.

A beszerzési árak növekedése nem állt meg, amelyek ma már olyan magasak, hogy az árstopos termékek esetében meghaladják a hatósági árat (tavaly októberi ár, amelyen árulni kell a termékeket). Az árstopos termékek ugyanis 25-45%-kal drágábbak lennének, ha nem lenne az árbefagyasztás. A kisboltosok esetében már hónapokkal ezelőtt megtörtént, hogy a beszerzési ár az eladási ár fölé emelkedett, most viszont a nagy láncok is szembesülnek a problémával.

Az árstopos termékekből a silányabb kerül a polcokra… A csirkemellhez megkapjuk a csontot, belevágnak más részeket… Az étolajból egyre kevesebb a minőségi a polcokon.

- fogalmazott a szektor folyamataira rálátó forrásunk. Az egyik nagy cég egyre inkább külföldre viszi a Magyarországon gyártott jó minőségi, nálunk árstopos termékeit, hiszen ott jóval több pénzt kap értük. „Mindenki ezt csinálja, aki tudja” - mondta a forrás.

Miután a kiskereskedelmi cégeknek az árstop mellett ki kell gazdálkodniuk a szektort sújtó, rekordmagas, most kivetett különadót is, így újabb nyomás alá kerülnek. Forrásunk szerint a vállalatokat sújtó extra terhek (árstop, különadó, beszolgáltatás) a szektor korábban várt profitját közelíthetik. A kormány rendre hangsúlyozza, hogy nem engedi áthárítani a fogyasztókra a terheket, azonban könnyen lehet, hogy a folyamat már el is kezdődött.

„A Ryanairnak egy terméke van, nem nehéz észrevenni, ha emelkedik az ár, ráadásul pont annyival, mint a különadó. Főleg akkor nem, ha hangosan beszélnek is erről… A kiskercégek semmit sem fognak mondani, ha mégis mondanak valamit, akkor azt, hogy nem hárítják át az adót” - mondta forrásunk.

EZT AZZAL INDOKOLTA, HOGY SENKI SEM SZERETNE VÁSÁRLÓKAT VESZÍTENI AZZAL, HOGY AZ ADÓEMELÉS ÁTHÁRÍTÁSÁRÓL BESZÉL, MÉG AKKOR SEM, HA ÍGY TESZ, ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉST SEM SZERETNE.

„Szép csendben emelnek, nem mondanak semmit az áthárításról… Menjen ki egy fogyasztóvédő, és állapítsa meg, hogy a különadó vagy a termelői és beszerzési árak miatt emeltek több ezer vagy tízezer termék árán. Nem fog menni neki, mert ezt nem is lehet megállapítani” - vélekedett. Ráadásul a forint folyamatos leértékelődése is árat emel - tette hozzá.

Így az árstopos termékek körében marad a tavaly októberi ár, miközben a többi termék árának növekedésében megjelenik a bérköltségek növekedése (20%-os minimálbér felhajtó hatása), az energiaköltségek ugrása, a termelői és beszerzési árak emelkedése, az árstopos termékeken elszenvedett veszteség, a forint esése, illetve a megemelet adók hatása.

Az (adó)áthárítás mellett a költségek csökkentése, beruházások felfüggesztése, elhalasztása, de a hatékonyság javítása is az asztalon van. Alternatív, olcsóbb beszerzési források után is néznek

– mondta a forrás, aki kiemeli, hogy a termékválaszték széleskörű csökkenése lehet a történet vége, miközben az árstopos termékeknél hozzászokhatunk az egyre gyakoribb üres polcokhoz.

A legnagyobb gondba a kisebb boltosok kerülnek, akik eleve drágábbak és ahol kisebb a termékválaszték. Vagyis nincs olyan nagy terük az árak általános emelésére és az árstopon elszenvedett veszteséget is kevesebb termék árába tudják beépíteni; miközben a nagyobb láncok több ezer vagy termék közül választhatnak, amikor az árstopos veszteség áthárításáról döntenek.

Habár a kormány nem beszélt erről hivatalosan, a kiskereskedelemben egyre többen úgy gondolják, hogy az új különadó nemcsak két évre szól, hanem tartós marad (ahogy a régi is fennmaradt), miközben a kormány egyre inkább hangoztatja, hogy szeretné, ha a nemzeti tulajdon lenne többségben a kiskereskedelemben. Hogy utóbbi megvalósul-e, az nagy kérdés, de a több irányból érkező kockázatok miatt egy dolog egyre valószínűbb: az elmúlt évtizedet jellemző, a kiskereskedelmi szektor egészét elérő, néhány nagy multi által támasztott, vérre menő verseny miatti árleszorító hatás (és gyorsan bővülő termékválaszték) most egycsapásra véget ér. A piac tehát szinte mindenben ott találhatja magát hamarosan, ahol egy-két évtizeddel ezelőtt volt. (Portfolio)