Borsod megyében például az utóbbi időben sorra jelentek meg a „helyi piac”, „termelői piac” feliratok, s mellettük ilyen-olyan felépítmények a kevésbé forgalmas falvak központjaiban. 

E vidéket járva azonban ritka, hogy életet is látunk, akár hétköznap, akár szombaton vezet itt el utunk ezekre a helyekre.

Az érzetet, hogy ezek a piacok leginkább alvó objektumok, amelyekre annak idején pályázati pénzt lehetett szerezni, egy hivatalos statisztika is megerősítette.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés honlapján találtunk ugyanis egy tanulmányt, amely szerint az utóbbi években a térségben megnyílt 13 új termelői piacból tíz nem tölti be a neki szánt funkciót s mindössze három helyen adnak valódi életjeleket: Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Szikszón.

Ezekben a városokban több ezren élnek, s nagy a keresleti piac.

De mi értelme például Pálházán, Arnóton vagy Alsóvadászon olykor több tízmillió forintért ilyet kialakítani, ha nem töltik be eredendő funkciójukat?

Helyiekkel beszélgetve több érintett faluban is azt mondták az emberek, szerintük a kisebb településeken felesleges erőltetni a termelői piacokat: aki jó minőségű zöldséget akar, az konyhakertet művel, aki meg olcsót, az bemegy a legközelebbi nagyváros szupermarketjeibe vagy váráscsarnokába.

– A kormánypropagandában biztosan jól mutatnak a számok, hogy hány helyen árulhatnak őstermelők, de a valóság a statisztikai adatok töredéke

– mondta a Népszavának egy észak-borsodi falu polgármestere.

Szavai szerint az utóbbi években sorra jelentek meg a termelői piacok kialakítására kiírt pályázatok, amelyekre csára-búra jelentkeztek az önkormányzatok anélkül, hogy felmérték volna a helyiek igényeit.

– Úgy voltak vele, hogy akár lesz vevő, akár nem, legalább a teret leburkolták, s néhány standot felépítettek, majd jó lesz az is valamire

– tette hozzá.

A hajdú-bihari Váncsodon másfél éve alakították át a volt áfész-épületet ilyen célra, de itt sem tolonganak a helyiek, sem az eladói, sem a vevői oldalon

– tudtuk meg. – Minek mennének, váltanák ki az őstermelőit, meg tartanának be ilyen-olyan előírásokat, amikor okosba' is meg lehet oldani a dolgokat.

Itt nálunk virágzik a „zugvágás” meg a „zugkereskedés”: disznót, csirkét, nyulat, tojást, tejet, mézet, de néha még zöldséget is közvetlenül háztól vesznek az emberek. A töpörtyű kilója a boltban 2200 forint, háznál meg ötszáz.

A karaj a hipermarketben 1400, előhűtve, ki tudja mivel kezelve, de ha az utcában disznót vág valaki, kilencszáz forintért kiméri kilóját frissen, még szinte gőzölögve. Megoldjuk mi a termelői piacot, magunk között, feketén – mondta egy helybéli férfi.

Somogyban jó néhány település már régóta üzemeltet termelői piacot, ahol a helyi és környékbeli őstermelők jelennek meg áruikkal.

Akadnak olyan falvak, melyek már nagyobb léptékben is gondolkodnak: Kaposmérőben például a jövőben az öthektáros önkormányzati területen közmunka-programban megtermelt zöldségeket is árusítani terveznek.

Kaposváron százmillió forintos uniós támogatással hozták létre a Kaposvár Kincse brandet, melyhez a nagypiacon üzletet is kialakítottak.

Más kérdés, hogy a bolt felhozatala és látogatottsága – a kettő értelemszerűen összefügg – egyelőre messze nem éri el az előzetes várakozások szintjét.

A megyei agrárkamara további termelői piacok megnyitását segítené, ennek érdekében a szervezet az interneten helyi piackereső segíti a kistermelőket, emellett rendszeresen szerveznek termelői vásárokat. A cél a helyi élelmiszerek fogyasztásának ösztönzése.

Akad persze olyan falu is Somogyban, ahol valóban imázsépítő a helyi termelői piac. Ráksiban két éve, a Kaposvárt Szántóddal összekötő balatoni út mellett alakítottak ki árusítóhelyeket, s a Ráksi Porta Termelői Piac valamelyest igazolta is a kistelepülés önkormányzatának reményeit.

A piacon zöldség- és gyümölcsfélék mellett jellemzően mézet, házi sajtokat és füstölt árut kínálnak az őstermelők, akiknek fő vásárlókörét a nagyjából húsz kilométerre fekvő megyeszékhelyről idelátogatók, az átmenő forgalom, valamint a közeli igali fürdő külföldi vendégei jelenti.

– Az indulás óta visszaesett az árusok száma

– mondta Fonai Tibor, Ráksi polgármestere –, bevallom, nagyobb forgalomra számítottunk, így a kezdetek óta néhány messzebbről érkező őstermelő lemorzsolódott. De nem adjuk fel, próbáljuk folyamatosan népszerűsíteni a piacot, ha valamilyen terméknek szezonja van éppen, akkor szórólapozunk, emellett a Facebook-on is próbáljuk hirdetni magunkat.

A Balatonnál a termelői piacokat megjelenítő térkép szerint a déli parton Fonyód és Balatonboglár mellett, Balatonmáriafürdőn működik rendszeres őstermelői vásár.

– Az önkormányzat az engedélyek mellett a pavilonokat, asztalokat biztosította

– magyarázta Galácz György polgármester.

– Korábban a faluközpontban működtetünk afféle őstermelői placcot, a mostani helyet egy vállalkozás üzemelteti, mely úgy tudom, pályázati pénzt is felhasznált a megvalósításhoz. Miután a településen élők inkább az idegenforgalomra szakosodtak, az árusok jellemzően a környező háttérfalvakból érkeznek.

Átlagosan húsz őstermelő jelenik meg a portékáival, a zöldségek, gyümölcsök mellett most már népművészeti és fazekas termékek is kaphatóak. A nyaralóvendégek örülnek a lehetőségnek, s értékelik, hogy bővült a vásárlási paletta.

Pályázni lehet

Idén is jelentek már meg pályázatok termelői piacok létesítésére.

Minimum 25 millió forint és maximum 900 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető helyi termelői piac létrehozására, fejlesztésére, valamint közétkeztetési feladatok ellátására.

A kormányzati felhívás szerint a cél "a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatása".

nepszava.hu