A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység.
A ceremónián Áder János, Orbán Viktor és Kövér László mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint érdeklődők százai vettek részt.

A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le esküjüket, majd átadják az Összetartozás emlékhelyét.
A koronavírus-járvány miatt idén a hagyományos programok többségét - köztük a légiparádét, a tűzijátékot, a Szent Jobb-körmenetet - nem tartják meg, de országszerte több településen és a határokon túl is lesznek megemlékezések valamilyen formában az állami ünnepen.

Áder János: megpróbáltatások idején is gyarapítani kell az "örök Magyarországot"

Áder János köztársasági elnök beszédet mond az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségen és tisztavatáson az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án. - Fotó: MTI/Máthé Zoltán

"Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot" - hangoztatta a köztársasági elnök csütörtökön az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson.

Áder János aláhúzta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert "tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal". "Egy ilyen, a megszokott ékességeitől megfosztott ünnep ébreszthet rá minket, hogy a Szent István alkotta örök Magyarország hogyan épült és - a nehézségek ellenére - miként épül ma is."
A tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van. "Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is" - mondta. Hallgatóságát arra buzdította, hogy védjék meg Magyarország értékeit, éltessék hagyományait, tartsák meg egészséges életerejét. "Munkánkhoz legyen iránytű ez a négy szócska: a haza minden előtt."

Benkő Tibor: a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk a szabadság megvédésére

A történelem már sokszor bebizonyította, hogy a szabadság az egyik legfontosabb, legértékesebb kincse az emberiségnek - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az augusztus 20-ai katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében csütörtökön Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Áder János köztársasági elnök érkezik katonai tiszteletadás mellett az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségre és tisztavatásra az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2020. augusztus 20-án. Az államfő mögött Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka. - Fotó: MTI/Mónus Márton

Benkő Tibor hozzátette: a Magyar Honvédségnek és a magyar katonáknak mindig készen kell állniuk e szabadság megvédésére.
"Erre akkor lehetünk képesek, ha erős Magyar Honvédséget építünk" korszerű haditechnikai eszközökkel, jól felkészült katonákkal és vezetésükre alkalmas honvédtisztekkel - mondta a miniszter.
Idén a Kossuth Lajos téren 79-en tették le katonai esküjüket. Benkő Tibor hozzájuk szólva kiemelte: olyan időszakban kezdhetik meg szolgálatukat, amelyre méltán lehetnek büszkék.
Megjegyezte azt is, hogy a kormány biztos, kiszámítható, elismert életpályát teremtett számukra.

Veres András: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet

Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert "hitből élő ember volt" - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön.

Veres András szerint a mai kor embere hajlamos Istvánt nagy stratégának látni, aki tudta, hogy a keresztény Európa népei között a magyarság csak a kereszténység felévtelével tud érvényesülni. Ez azonban "álnok állítás", hiszen Szent István nemcsak fiához írt intelmeiben, hanem számos tettével is bizonyította hitét.

Hangsúlyozta: Szent István alakjában nem elválasztható egymástól a szent és az államalapító. Népének nemcsak királya, hanem prófétája is akart lenni, ezért alapított templomokat és szerzetesközösségeket, ezért igyekezett hitének megfelelően élni. Ugyanakkor felmérte azt is, hogy a keresztény hit biztos alapja lehet nemcsak az ember személyes életének, hanem a közösségeknek, a nemzetnek is - tette hozzá az MKPK elnöke.
Veres András kitért arra is: a politikai hatalmat sokszor zavarta, hogy a Szent István-i örökségnek vannak követői, akik elkötelezetten a keresztény értékrend szerint akarnak élni. "Ez szembe megy azokkal a neoliberális véleményekkel is, amelyek a keresztény értékrendet, a hazafiságot próbálják háttérbe szorítani" - mondta.
Szent István ünnepe "hazánkat, nemzeti öntudatunkat meghatározó erő", ezért "nagyon fájdalmas, hogy vannak ma is olyan politikusok, akik politikai befolyásukat nem a nemzet érdekében, hanem annak ellenében próbálják érvényesíteni". "Aki nem érzi, hogy a hazájáért kell küzdenie, az egészen biztosan Szent Istvánt és örökségét, a keresztény hitet próbálja háttérbe szorítani, ha lehet, eltiporni" - fogalmazott Veres András.

Erdő Péter: egyénileg és közösségként is hivatásunk van

"Egyénileg és közösségként is hivatásunk van", amelyet "be kell töltenünk" - fogalmazott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádióban csütörtökön.

A bíboros arról beszélt: az elmúlt időszak tanulsága a keresztény ember számára az, hogy "nem vagyunk önmagunk urai". Isten a teremtéskor rábízta a világot az emberre, hogy "jó gazdaként művelje azt", ez azonban nem jelenti, hogy "teljesen a hatalmunkba adta a mindenséget".

"Minél jobban megismerjük a természet erőit és a világ titokzatos működésének módjait, annál inkább megszeppenünk és rádöbbenünk arra, hogy minden képességünkkel, szervezettségünkkel és tudományunkkal együtt is kicsik vagyunk ahhoz, hogy kézben tartsunk minden folyamatot" - mondta.
Bármikor történhetnek olyan események, amelyek a "mi életünket is fenyegetik, próbára teszik" vagy akár az egész emberiség létét veszélyeztetik. Ugyanakkor "gondviselés is van", "Isten nem azért alkotta az embert, hogy egy véletlen folytán eltörölje". "Egyénileg és közösségként is hivatásunk van", és "fontos, hogy ezzel a felelősséggel, ezzel a bizalommal járjuk az életünk és a történelem útját - fogalmazott Erdő Péter.
A reggeli műsorban részlet hangzott el a bíborossal készített interjúból, amely teljes egészében este fél 7-kor lesz hallható a Kossuth Rádióban.

Semjén Zsolt: az állam transzcendens célja a nemzet megmaradása

Az állam transzcendens célja a magyar nemzet megmaradása és életminőségének javítása - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az államalapítás ünnepe alkalmából tartott kitüntetésátadón Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Az állam transzcendens célja akkor érhető el, ha az élet minden területén vannak olyanok, akik a nemzet megmaradását szolgálják. Szent István volt az országépítő; minden magyar küldetése, hogy a saját helyén maga is országépítő legyen - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szólt arról, hogy a kitüntetés, az érdemek elismerése az igazságosságból származik és az emberi történelem kezdetei óta létezik.
A kitüntetés nemcsak a kitüntetettnek fontos, hanem az államnak is, amely ilyenkor mintegy seregszemlét tart az egyes szakterületek felett, számba veszi a legkiválóbbakat, és fontos az egész társadalomnak is. Egy nép ugyanis akkor tud megmaradni, ha tagjai számára büszkeség a közösséghez tartozni, ehhez pedig példaértékű emberekre van szükség - fogalmazott.
"Az önök munkája Szent István országépítő, nemzetfenntartó munkájának folytatása" - mondta a kitüntetetteknek Semjén Zsolt.
A rendezvényen a március 15. alkalmából Áder János köztársasági elnök által adományozott elismeréseket adták át 35 kitüntetettnek. A március 15-ei átadóünnepség a koronavírus-járvány miatt maradt el.
Áder János a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést adományozta Bíró Ildikónak, a Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi ügyvezető igazgatójának, volt országgyűlési képviselőnek, Havasi János jogásznak, újságírónak, hadisírkutatónak, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiószolgáltatási igazgatójának, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatójának, Kelemen András orvosnak, volt népjóléti, majd külügyi államtitkárnak, volt országgyűlési képviselőnek, az Országgyűlés elnöke korábbi külpolitikai főtanácsadójának és Libor Józsefnének, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának.
A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Depaula Flavio Silviónak, a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége korábbi titkárának és Kun Ferencnek, a Rákóczi Szövetség alelnökének.
Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta többek között Árvai Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatójának, a Siroki Római Katolikus Plébánia plébánosának, a Caritas Junior alapítójának és Bán Csaba Attilának, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkipásztorának, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanárának. A Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta mások mellett Bakos Zsuzsannának, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány szakmai vezetőjének és Dely Gézának, a Nem Adom Fel Alapítvány kuratóriumi elnökének.