Ezúttal nemcsak a dokumentum tartalma, hanem formátuma is érdekes: a megszokottnál ugyanis sokkal rövidebb, és már csak a táblázatokat tartalmazza. De ezekből is kiolvasható néhány fontos megállapítás. - írja a Portfolio

December 30-án, vagyis a 2022-es év utolsó munkanapján került fel a kormány hivatalos oldalának dokumentumtárába a frissített, 2022-2026 közötti évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzés. Az már bevett szokás a kormány részéről, hogy az év utolsó napjaiban teszi közzé ezt a fontos dokumentumot, ezúttal viszont változtatott némiképp a gyakorlatán: a Pénzügyminisztérium a korábbi több tízoldalas anyag helyett már csak a táblázatokat tette közzé, a háttérmagyarázatot hiába keressük.

A prognózis két fő elemből áll: egyrészt bemutatja a főbb számokon keresztül, hogy milyen gazdaságot lát maga előtt a kormány 2026-ig, másrészt a költségvetés főbb sorait ismerjük meg, mind a bevételi, mind a kiadási oldalról.

Kezdjük máris a legfontosabb táblázattal, amely új információt tartalmaz nemcsak a 2024-2026-os évekre, hanem a 2023-as évre is, ugyanis a kormány a pár nappal ezelőtt kihirdetett idei, rendeleti költségvetésében nem részletezte a várható gazdasági környezetet.

Forrás: PM prognózis

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Lényeges információ az idei évről például, hogy megtudhatjuk hogyan áll össze a 1,5%-ra várt 2023-as GDP-növekedési előrejelzés. A fő számokból kiolvasható, hogy a GDP belföldi felhasználása összességében stagnálhat, a háztartások fogyasztása 0,9%-kal emelkedhet, a közösségi fogyasztás bővülése 0,5% lehet, viszont a beruházások idén visszaeshetnek, a kormány várakozása szerint 1%-kal.

Ebben a tekintetben tehát merőben új év köszönthet ránk idén.

A kormány prognózisa szerint az idei GDP-növekedést az export fogja húzni.

További érdekesség, hogy a kormány idén nem számít egyáltalán a foglalkoztatottak számának további bővülésére, az egy keresőre jutó nettó reálbér pedig 0,7%-os pluszt mutathat.

Ez alapvetően abból adódik, hogy a bruttó keresettömeg 15,8%-kal emelkedik, miközben az infláció 15%-ra várható.

A táblázatból az is kiderül, hogy 2024-től folytatódik a magyar gazdaság stabil fejlődése, legalábbis a kormány várakozásai szerint, a beruházások is újra bővülésnek indulnak és mindezek mellett 8-10%-os éves átlagkereset-növekedés jöhet a magyar gazdaságban.

Az infláció még 2024-ben sem térhet vissza éves átlagban az MNB célszintjére, csak 2025-2026-ban lehet 3% a kormány prognózisa szerint.

Lássuk, mi várható a költségvetésben?

A költségvetésre vonatkozóan a kormány szokás szerint 3 táblázatot hoz nyilvánosságra: egyszer a bevételekre, egyszer a kiadásokra, valamint az egyenlegmutatókra.

A bevételi számok egyik legfontosabb üzenete, hogy a kormány valóban azzal számol, hogy 2023 után kivezeti az extraprofitadókat. Legalábbis erre utal az, hogy 2024-ben 3233 milliárd forintos bevételre számít a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből, miközben 2023-ban ez a szám 3900 milliárd forint felett van. (Ennek köszönhető például az is, hogy 2023-ról 2024-re a költségvetés bevételi főösszege is csökken közel 500 milliárd forinttal.)

Eközben az is kiolvasható a lenti táblázatból, hogy a fogyasztási típusú adóktól (áfa, jövedéki adó) stabil, de mérsékelt bevételnövekedésre számít a kormány, viszont a lakosság befizetéseinél (szja, járulékok) lényegesen nagyobb növekedéssel kalkulál.

Az önkormányzatok esetében stabilan 237 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számol a Pénzügyminisztérium.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A kiadási oldal közép távon várható alakulását bemutató táblázat komoly hiányossága, hogy nem az aktuális 2023-as költségvetés szerkezetének megfelelően készült, így például nem olvasható ki belőle, hogy a kormány mekkora kiadással számol a 2023-as év utáni időszakban a Rezsivédelmi Alapban. Mivel a költségvetés egyedi és normatív támogatási sora robban fel a lenti táblázatban 2022-ről 2023-ra, ezért feltételezhető, hogy az energiaszámla növekedését is itt számolja el a kormány, vagyis a rezsicsökkentés rendszerének számait is ide építi be. Ebben a tekintetben talán jó hír, hogy az egyedi és normatív támogatások kiadásai 2024-ben és 2025-ben csökkenhetnek, viszont érdekes, hogy 2026-ban az előző évi szinten ragadnak. (Ennek köszönhető elsősorban például, hogy a költségvetés kiadási főösszege 2023-ról 2024-re látványosan csökken.)

Eközben az MTVA közszolgálati műsorszolgáltatási célokra stabilan növekvő forrásokat kaphat, a lakásépítési támogatások pedig nagyot zsugorodnak a kiugró 2022-es esztendő után. A családtámogatásokat is tartalmazó Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai lényegében stagnálni fognak a következő években.

Ami viszont ijesztő az előrejelzésben:

a kamatkiadások az idei 2500 milliárd forint körüli összegről 2024-ben 3300 milliárd forintig ugranak és éveken át ezen a magas szinten ragadnak.

Vagyis az állam működésének finanszírozása rendkívüli módon megdrágult, ez pedig más állami kiadások elől vesz el helyet.

Nagyobb méretért kattintson a képre!

A most közzétett pénzügyminisztériumi dokumentum pótolja a költségvetés ezen alapvető hiányosságát. Ezek szerint 2023-ban:

• A központi költségvetés elsődleges egyenlege 1488 milliárd forintos mínuszt mutathat (és 2024-től többletes lehet), vagyis a kamategyenleg 2000 milliárd forint mínuszban lehet.
• Az már ismert volt, hogy a központi alrendszer 3400 milliárd forintos hiányt érhet el pénzforgalomban, viszont újdonság, hogy az önkormányzatok ehhez még 124 milliárd forintos deficitet adhatnak hozzá.
• Ezzel a teljes államháztartás pénzforgalmi hiánya 3524 milliárd forint lehet.
• Ehhez jöhet hozzá a 462 milliárd forintos ESA-híd, így a kormányzati szektor ESA-egyenlege (ami az EU módszertana szerint fontos) 3062 milliárd forint, és ez feleltethető meg a GDP 3,9%-ának.

Ez utóbbi számpárból (3062 milliárd forintos deficit és 3,9%-os GDP-arányos hiány) kiszámolhatjuk azt is, hogy

a kormány várakozása szerint 2023-ban a GDP nominális értéke elérheti a 78500 milliárd forintot.

Ebből a táblázatból az is kiszámolható, hogy 2022-ben 67 ezer milliárd forintos magyar GDP-vel kalkulál a kormány, ami azt is jelenti, hogy 2022-ről 2023-ra a magyar gazdaság teljesítményének értéke nominálisan 17,2%-kal bővül. Ez a nominális GDP-bővülés brutális támaszt ad az idei költségvetésnek (egyrészt növeli a felfújja a bevételi oldalt, másrészt kedvezőbbé teszi a GDP-arányos számokat a magasabb nevező miatt). Erről a költségvetésről szóló elemzésünkben is írtunk részletesen:

Az alábbi táblázat 2023-as éven túlmutató fontos üzenete, hogy bár a kormány megemelte az idei hiánycélt (3,5%-ról), a 2024- és 2025-ös hiánycélok maradtak alacsony szinten, és 2026-ban is tovább csökkenhet a deficit (1%-ra).

Nagyobb méretért kattintson a képre!

(Portfolio)