Az intézménybe belépve meghúzta a tűzjelzőt, hogy minél több diák jöjjön ki a folyosóra és így rövid idő alatt, minél többükkel végezhessen. A mészárlás után a többi diák között elvegyülve próbált meg kijutni és elmenekülni, de végül a rendőrök elkapták. Az elfogását megörökítő fotókon jól látható, hogy egyenesen a kamerába néz és tisztában van vele: most vált híressé. Pontosan az ilyen hírnévszerzés visszaszorítása miatt a CNN a műsoraiban a tömegmészárlások elkövetőiről nem mutat képeket és nem mondja a tettes nevét.

Forrás: b1.blog.hu

A CNN és a többi amerikai hírtársaság sajnos már komoly gyakorlattal rendelkezik az ilyen iskolai tömegmészárlások tudósításában. Csak az idén – alig két hónap alatt – 18 kísérletet hajtottak végre. A floridai volt az idei legvéresebb.

Ilyenkor a hírcsatornák általában egy napot szentelnek a támadásnak, a politikusok kifejezik részvétüket, a demokrata-érzelműek a fegyverviselés szigorítását követelik, de a tudósítók 1-2 napon belül hazamennek, törvényhozási szinten pedig nem történik semmi.

Az amerikai alkotmány második kiegészítése szerint minden amerikainak joga van a fegyverviselésre. A kérdés az, hogy az Alapító Atyák ezt a félautomata fegyverekre is értették-e?

Az ötmillió tagot számláló Nemzeti Lőfegyverszövetség (National Rifle Association, NRA) egy olyan civil szervezet, ami évtizedek óta több száz millió dollárral támogat az eszméikkel egyetértő politikusokat – vagy ha nem működnek együtt, akkor az ellenfeleiket –, hogy meggátolják a fegyverek használatát, birtoklását korlátozó törvények megalkotását. John McCain arizonai szenátor kampányait például 7,7 millió dollárral támogatták, French Hill arizonai képviselőre pedig 1 millió dollárt költöttek. A 2016-os elnökválasztás alatt 11,5 millió dollárt adtak Trumpnak, és 19,8 millió dollárt költöttek Hillary Clinton ellenes hirdetésekre.

Forrás: b1.blog.hu

Ezek akkora összegek, amelyek eldönthetnek egy kampányt és ezzel a módszerrel hamvában fojtottak meg minden kísérletet a változásra. Kevesen gondolták volna, hogy pár tizenéves lesz az, aki háborút indít a fegyverlobbi ellen. Pedig ennek lehetünk épp tanúi. A történet az ilyenkor megszokott módon indult: a politikusok kifejezték együttérzésüket, és amikor megjelentek az első fegyverellenes hangok, azonnal tiltakoztak: most a gyász ideje van, kegyeletsértés törvényváltozásról beszélni. Arra azonban nem számítottak, hogy a XXI. század szülöttei, a gimnázium diákjai visszavágnak.

Méghozzá azzal a módszerrel, amit legjobban ismertek: a közösségi média erejével. A Snapchat, a Twitter, az Instagram annyira az életük része, hogy számos diák élőben „közvetítette” a támadást és annak utóhatásait. Egyikük Snapchat videóján – amelyet a tévécsatornák is felhasználtak – kristálytisztán hallhatóak a folyosón vízhangzó lövések és a diákok sikolyai. Többen Facebook posztokkal, tweetekkel próbálták feldolgozni az eseményeket. Cameron Kasky például ezt tweetelte:

Nem tudok aludni. Olyan mérges vagyok, hogy már nem félek és nem vagyok ideges. Csak mérges.

Ez a gyász második stációja, de a túlélő gimnazisták szájából megfogalmazva ez olyan hangnak bizonyult, amire a hírügynökségek azonnal lecsaptak. A fiatalok órák alatt képernyő elé kerültek, több tucat interjút adtak, a New York Timesban jelentek meg az írásaik. Ami viszont meglepte a felnőtteket, az az volt, hogy a diákok mennyire lámpaláz nélkül, átgondoltan és átéléssel fogalmazták meg a gondolataikat.

Cameront a CNN még arra is felkérte, hogy írjon egy cikket a cnn.com-ra. Ebben többek között azt írta: „A politikusaink magukra hagytak bennünket azzal, hogy nem akadályozták meg, hogy a fegyverek bejussanak az iskolákba. De ezúttal az iskolatársaim és én elszámoltatjuk őket. Ezúttal nyomást gyakorlunk rájuk, hogy tegyenek is valamit. Ezúttal rákényszerítjük őket, hogy több energiát fordítsanak az emberek életének megmentésére, mint amennyit a meg nem született embriókéra fordítanak [A Republikánusok abortusz-ellenességére utalva ezzel – a szerk.]

A gimnazisták azonban nem elégedtek meg a médiaszerepléssel, hisz tisztában voltak vele, hogy a hírcsatornák napokon belül új témát találnak, és ők változást akartak. Cameron Kasky és néhány barátja az egyik áldozat emlékére tartott virrasztás után Cameron otthonában ült össze ötletelni. A #metoo sikerén felbuzdulva tudták, hogy hashtaget kell találniuk a mozgalmuknak. Cameron Kasky végül, saját bevallása szerint a wc-n ülve találta ki a #NeverAgain (soha többé) hashtaget. A Valentin-napi mészárlás óta eltelt hét során több tiltakozó gyülést szerveztek, éjjel-nappal posztolnak, március 24-ére országszerte March for Our Lives (Menet az életünkért) felvonulást terveznek.

A mozgalmuk híre hamar elterjedt, aktivitásukkal elérték, hogy a média továbbra is figyelemmel követi őket. A hírük messze eljutott. George Clooney és felesége ikreik nevében fél millió dollárt ajánlott fel az aktivista gimnazistáknak, órákon belül pedig Oprah Winfrey azt tweetelte, hogy

George és Amal, nem is érthetnék jobban egyet veletek.

Csatlakozom hozzátok és én is hozzájárulok 500.000 dollárral a March for Our Lives-hoz.

Ezek az inspriáló fiatalok a '60-as évek szabadságharcosaira emlékeztetnek, akik szintén azt mondták: elegük van és elhatározták, hogy felemelik a hangjukat.

Forrás: b1.blog.hu

Talán a diákok nem is sejtették, milyen darázsfészekbe nyúltak. Február 21-én Cameron egy tweetben adta hírül: felfüggeszti a Facebook accountját, mert halálos fenyegetéseket kapott NRA-aktivistáktól. Február 21-én a floridai képviselőház szavazást tartott a félautomata fegyverek betiltásáról, de 71-36 arányban leszavazták a szigorítást, annak ellenére, hogy az iskolai támadás túlélői a teremben voltak és több százan tüntettek a floridai Kapitóleum előtt. Óriási fába vágták a fejszéjüket, a legerősebb lobbi ellen kezdtek háborúba, de ahogy Mikel Jollett zenész fogalmazott a Twitteren:

Amikor a gyerekeidből lesznek vezetők, és a vezetőid viselkednek gyerekként, biztos lehetsz benne, hogy eljön a változás!

 b1.blog.hu