Egy olyan magyar cég sorsa forog kockán, amely több mint 600 dolgozót foglalkoztat, de egy éve még 1000 felett volt az alkalmazottainak száma. 21 éve működik, rendre nyereséget termel, és elég furcsa körülmények között roggyant meg. Az állam az elmúlt években több nagy húsipari nagyágyút is kisegített, milliárdokat tolt be a szektorba, az uniós szabályok megkerülésével eltorzította a piaci viszonyokat, de ez a vállalkozás nem kapott segítséget. Sőt, a nehéz helyzetet éppen az okozhatta, hogy hitelkérelme mögül kifaroltatták az állami garanciát. Az a hír járja a piacon, hogy a távolban feltűnik Mészáros Lőrinc

- írja a HVG.hu.

Csődeljárást kért maga ellen az ország egyik legjelentősebb húsipari cége, a több mint 20 éve működő, törökszentmiklósi központú Surjány Hús Kft. A társaságról már napokkal korábban keringtek azok a hírek, hogy nem tudja tartani  magát, számláit zárolták a bankok, és így nem tudott fizetni az üzleti partnereinek. A cég történetében első ízben fordult elő, hogy a dolgozók nem kapták meg a fizetésüket. A menedzsment az utolsó pillanatig egyeztetett az üzleti és banki partnereivel, de nem talált megoldást a gondjaira.

Tóth Tibor tulajdonos ügyvezető e héten a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy a bukás törvényszerű volt. A csőd nem a cég végét jelenti, hanem azt, hogy átmenetileg nem kell kifizetnie a számláit, a csődbiztos pedig különféle pénzügytechnikai megoldásokkal megpróbálhatja megoldani a szorult helyzetet.

A második legnagyobb húsipari cég elsüllyed?

A vállalkozás cégbírósági adatai egyébként nem utalnak arra, hogy különösebb problémákkal küzdött volna az éves árbevétel az utóbbi években stabilan 11-16 milliárd forint között mozgott, az üzemi szintű eredmény 260-500 millió forint között volt, az adózás utáni profit pedig rendre 200 millió forint körül alakult. A Surjány Hús és az annak, illetve a cégvezetőnek a tulajdonában álló Alföldi-Hús Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. együtt egy éve még 1100 főt foglalkoztatott, ez alapján lényegében az ország második legnagyobb húsipari cégének számított, mára 500 körülire apadt a dolgozói létszáma.

A HVG.hu piaci forrásai szerint a társaság azért sodródott nehéz helyzetbe, mert hitelét az Erste Bank nem hosszabbította meg, túl kockázatosnak ítélte a kölcsön nyújtását. Ez pedig azért következett be, mert a Surjány Húsnak tavaly még volt ígérete arra (egy kormányrendelet is megjelent tavaly májusban), hogy állami garanciával vehet fel hitelt, ám ez a kockázatvállalás az állam részéről a gyakorlatban végül elmaradt. Amikor hosszas várakozás után világossá vált, hogy az állam nem áll be a cég mögé, a bank is kihátrált, mert a húsipart nagyon kockázatos területnek tartja. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt években a nagy húsos cégek sora került a tönk szélére, és több esetben csak az állami segítségnek köszönhető, hogy ezek nem dőltek be.

A Pápai Hús 1913 Kft. például 2013 júliusában menekült csődvédelembe, és az állam többször is a hóna alá nyúlt, milliárdokat ölt a cégbe, mert a patinás üzem bedőlése nem csak az alkalmazottakat, hanem az élőállat-beszállítókat is nehéz helyzetbe hozta volna. A csődegyezség csak tavaly januárban született meg, de a hitelezők a követeléseik majdnem felét így is elvesztették a hosszúra nyúló kalandban.

A kaposvári Kométa 99 Zrt. jelentős állami tőkeinjekciókkal maradt csak életben, ha ez nem lett volna valószínűleg már rég összeomlott volna. Ez a cég papíron sokkal sebezhetőbbnek tűnt, mint most a Surjány Hús, hiszen a megmentése előtti években többmilliárdos mínuszokat volt kénytelen elkönyvelni a mérlegében.

A kormány is – közvetve – benne lehet a bukásban

A magyar húsipar már évek óta nagyon kockázatos terep, a kormány az egyik mélypontnak tekinthető 2012-es év végén döntött úgy, hogy hatalmas összegekkel ment meg néhány csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemet. Kaposvár akkoriban 3,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a Kométa megmentésére, Pápa 1,5 milliárdot a Pápai Hús életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdot a Gyulai Húskombinátra. Az uniós versenyszabályok tiltják, hogy az állam veszteséges cégeknek nyújtson támogatást, ezért a pénzeket „papíron” az érintett városok kapták meg. Az azonban mindenki előtt világos volt, hogy a pénzeket az önkormányzatok mire kapták.

Törökszentmiklós azonban nem jutott támogatáshoz, és agrárpiaci forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy közvetetten pont ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Surjány Hús működése veszélybe került. Az állami milliárdokból megmentett nagy szereplők ugyanis könnyebben megengedhették maguknak, hogy gyilkos árversenybe kényszerítsék azokat, akiket nem mentett meg a kormány. Annál is inkább megtehették ezt, mert a megsegített üzemek pénzügyi számai néha egyáltalán nem mutattak érdemi javulást, azaz tovább termelődtek a mínuszok.

Egyelőre nem világos, hogy egy papíron ilyen jó pénzügyi mutatókkal rendelkező cég miért nem kaphat hitelt állami garancia nélkül, de az sem érthető, hogy ha erre szükség volt, és látszott a garanciaadási szándék, akkor az végül miért hiúsult meg. Mivel a történetben sok a bizonytalanság, és a piacon egyébként is nagy a feszültség, a Surjány Hússal kapcsolatban is sokan tudni vélik az igazi kiváltó okokat. Forrásaink szerint a szimpla kereskedelmi hitel nyújtásától könnyen visszatáncolhatott a bank, mert a cégnek csak papíron létezik olyan mértékű vagyona, amely szükséges a kölcsönhöz. Az Erste Bank azonban nem kívánta kommentálni az ügyet.

Az állam kihátrálása nyomán a piacon azonnal terjedni kezdett az a pletyka, hogy a cég vágóhídjai Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester húsipari vállalkozása számára jól jönnének, az akciónak pedig az lenne a lényege, hogy a csődbe kényszerített társaság vételi ára értelemszerűen tartalmazhatna némi „diszkontot”. A Mészáros Lőrinchez tartozó Búzakalász 66 Kft.-t, illetve a Bakony Hús Kft.-t is szerettük volna ez ügyben megkérdezni, de megkeresésünkre nem reagáltak, vezetői pedig elérhetetlennek bizonyultak.

hvg.hu