A válság eleji szint csaknem négyszeresére, 1232 milliárd forintra nőtt az a hitelösszeg, amelyet egyszerűen képtelenek behajtani a bankok a lakosságtól, de még nem mondtak fel.

A nem teljesítő lakossági hitelek arányának növekedése szerencsére megállt (év végén 19,3% volt), de a devizaalapú lakáshitellel rendelkezők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak: csaknem kétharmaduknak nagyobb a hiteltartozása, mint a lakás értékének 90%-a. 

Hétfőn közzétette az MNB a lakossági hitelek megoszlására vonatkozó statisztikáit. Ezekből igazi újdonságot elsősorban a nem teljesítő kölcsönökre vonatkozó adatok jelentenek. Kiderült: szerencsére megállt a nem teljesítő hitelek arányának (NPL-ráta) növekedése: a három hónappal korábbi 19,4%-ról 19,3%-ra csökkent. 

A nem teljesítő lakossági hitelek állománya 2014 végén így is 1232 milliárd forint volt, ami 3,7-szerese a statisztikában elérhető legrégebbi, 2009. március 31-ei 329 milliárd forintos összegnek. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek 65%-a devizaalapú jelzáloghitel, de ezek magas aránya elsősorban azzal magyarázható, hogy a fedezetlen hitelek értékesítése a válság során is sokkal jobban haladt. 

Az igazi javulás nem is a nem teljesítő hitelek arányában, hanem a 90 napon belül késedelmes hiteleknél figyelhető meg. Számos, pénzügyi szektorból származó adat mellett ez is azt mutatja, hogy december végére számottevően javult a magyar lakosság anyagi helyzete. Talán az elszámolások közeledte is javította a törlesztési kedvet. 

A lakosság teljes, bankok felé fennálló bruttó hiteltartozása e szerint a statisztika szerint 0,6%-kal csökkent 2014-ben. Ebben jelentős változást hoznak a következő hónapok: az MNB becslései szerint nagyjából 20%-kal csökkenhet a hazai lakossági devizahitel-állomány, amely jelenleg nagyjából felét teszi ki a lakosság teljes tartozásának. 

Az elszámolások révén ugyanakkor a nem teljesítő hitelek tőketartozása kisebb mértékben csökkenhet, mint másoké: a visszatérítések először is a hátralékokat, a függő költségeket, és csak ezt követően a tőketartozás érintik. A nem teljesítő adósok törlesztési képessége így várhatóan nem mutat majd látványos javulást. Mint látható az alábbi ábrán, a legnagyobb gond a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel van. 

Az összes jelzáloghitelen belül 20,3% a nem teljesítők aránya, szemben az egy évvel korábbi 19,4%-kal. A devizaalapú lakáshitelek 18,6%-ával szemben a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek 30,3%-a nem teljesítő. Bezzeg a támogatott lakáshitelek NPL-mutatója még mindig csak 4,35%. 

Cikkünk talán legmegdöbbentőbb ábrája következik, amely viszont nem a szabad felhasználású jelzáloghitelek, hanem a lakáscélú, azon belül is a devizaalapú lakáshitelek veszélyes helyzetére hívja fel a figyelmet: a kockázatot mutató hitelfedezeti (LTV) arány azt mutatja, hogy ezek esetében az ügyfelek 63,5%-ának tartozása magasabb, mint a lakás értékének 90%-a. Az elszámolások révén csökkenni fog az arányuk, kérdés, mennyire. 

A nem teljesítés problémáját a bankok az elmúlt években aktív hitelástrukturálási tevékenységgel és más fizetéskönnyítő megoldásokkal igyekeztek orvosolni. Mindez azonban csak részmegoldást hozott: az MNB friss adatai alapján az átstrukturált lakossági hitelek 54,5%-a ma már 90 napon túli késedelemben van. 

A nem teljesítő hitelek igazi problémáját tetézi a bankok oldalán, hogy a követelés érvényesítésének és értékesítésének lehetőségei nagyon korlátozottak. Ami utóbbit illeti, a harmadik negyedévben gyakorlatilag leálltak a követelés-eladással a bankok, a negyedik negyedévben azonban élénkült valamelyest a piac. Ez talán annak is köszönhető, hogy november-decemberben kiderült, miképp kell kiszámítani a nem teljesítőknek járó elszámolási összeget, így egyértelműbbé vált, mekkora a valós (jogszerű) tartozásuk. 

Elsősorban a nem teljesítő fedezetlen hitelek problémájának kezelésére találta ki a KDNP a családi csődvédelem intézményét, amelyről a Portfolio-nak adott interjújában legutóbb Rétvári Bence államtitkár is beszélt. Kérdéses, a jelzáloghiteleseket segítő Nemzeti Eszközkezelő mandátumának EBRD felé megígért meghosszabbítása , illetve ez az új intézmény felgyorsítja-e a bankok portfóliótisztítását. 

portfolio.hu