Hivatalosan is vizsgálja a lengyel demokráciát az Európai Bizottság
Beindítják a jogállamisági vizsgálatot az alkotmánybíróság és a média átszabása miatt.
Ez az első alkalom, hogy ehhez az eszközhöz nyúl a brüsszeli testület.
Előzetes vizsgálatot folytat az Európai Bizottság (EB) a „jogállamisági keretben” a lengyel kormány elmúlt hetekben életbe lépett intézkedései miatt, jelentette be az EB alelnöke, Frans Timmermans szerda délután - írja az Index. Az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy az alkotmánybíróság döntéseket hozott, amelyet más állami intézmények nem vesznek figyelembe, emelte ki.
„Az eljárás célja az, hogy tisztázzuk a tényeket objektív módon, értékeljük a helyzetet és párbeszédet indítsunk – tette hozzá – a célunk nem az, hogy vádaskodjunk, vagy polémiába kezdjünk, hanem hogy racionálisan, ésszerűen megoldásokat segítsünk találni.”
Az EU-biztosok hosszan vitatkoztak az ügyről, de „pragmatikusan álltak a kérdéshez, és végül egyetértésben döntöttek” – nyilatkozott egy bizottsági forrás. Navracsics Tibor tehát nem szavazott az indítvány ellen, szavazásra nem is került sor.
A felvetésre, hogy miként képzeli el a racionális dialógust azzal a lengyel politikai vezetéssel, amely durva levelekkel reagált Timmermans decemberi kritikájára, azt válaszolta:
"Úgy gondolom, a lengyel kormány akarja a párbeszédet, függetlenül attól, hogy milyen hangvételű levelet küldenek."
A jogállamisági mechanizmus első szakasza, hogy értékelik a helyzetet, és képet akarnak kapni arról, hogy Lengyelországban hogyan látják az ügyet. Ezután következtetéseket vonnak le, és eldöntik, hogy ajánlásokat küldenek-e, vagy lezárják az eljárást.
Márciusban kerülhet sor erre a következő lépésre, vélekedett Frans Timmermans.
A magyarokra találták ki a vizsgálatot, amit most a lengyelek kapnak
Az Európai Bizottság 2014 márciusában hozta létre az ellenőrző mechanizmust, amellyel saját kezdeményezésére vizsgálódhat egy tagállamban, és a magyarországon végrehajtott közjogi változtatások lendítették mozgásba az Európai Unió ellenőrző testületét. Az EB ugyanis meglehetősen küszködött akkor, amikor a 2010 utáni magyar alkotmányozás komplex problémájával találta magát szembe. Az aggályos jogszabályok ellen, ahol volt uniós jogalap, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, de nem tudták kezelni azt a rendszerszintű átalakítást, amit a Fidesz hajtott végre.
Magyarországon azonban mégsem vetették be ezt a jogi lehetőséget, hiába kérte ezt már több alkalommal is az Európai Parlament.