Sommásan és törvényt sértve írná át saját alaptörvény-módosító javaslatait a Fidesz: a frissen előkerült indítványok meglehetősen kirekesztő jellegűek. Például fellépnek a hajléktalanok ellen, de a szigorral nem párosul állami gondolkodás, illetve minden állami szervnek a kereszténység értékeit kellene védenie.

Törvényellenesen is tovább faragja a fideszes többség az Alaptörvény hetedik, a parlamentnek május 29-én benyújtott módosítását. A törvényalkotási bizottság tagjai szerdán este kapták kézhez azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a testület csütörtök délelőtti ülésén meg is tárgyalnak, és minden valószínűség szerint el is fogadnak. Ezek ráadásul az eredeti előterjesztésen jócskán túlterjeszkedő indítványok, márpedig a módosítást nem lehet olyasmivel bővíteni, ami az „alapverzióban” nem szerepel – hívta fel a figyelmet Harangozó Tamás szocialista képviselő a Facebook-oldalán, ahol közzétette az előterjesztést.

A migráció elleni harc jegyében már az eredeti előterjesztésben is szerepelt az a kitétel, amely szerint az állam minden szervének feladata „Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme”, de ezt a kormánypárti képviselők most kiegészítenék azzal, hogy a „keresztény kultúra” védelmét is kötelességgé tennék. Az indoklás szerint „keresztény kultúra nélkül nincs Európa és nincs Magyarország”, ezért kiemelten fontos védeni. (Közvetve ennek a pár szónak egészen komoly hatásai lehetnek Magyarország nem keresztény – ateista, zsidó, muszlim, buddhista és egyéb – lakóira nézve.)

A kormánypárti képviselők egyetlen mondattal betiltanák a hajléktalanságot, hiszen az Alaptörvénybe emelnék, hogy „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”. Ezen csak szépségtapasz lehet, hogy a módosítás szerint az állam és az önkormányzatok „törekszenek” valamennyi hajlék nélkül élőnek szállást biztosítani - ugyanis az egyértelmű tiltás mellé az alkotmány nem rendel kötelező ellátást.  Az indoklás szerint a közterületen élés „sérti a közterület közcélú használatát”, ezért indokolt ellene fellépni.

Szintén teljesen új elem, hogy teljesen kivonják a rendes bíróságok igazgatási jogköréből a közigazgatási bíróságokat: az Országos Bírói Hivatal elnöke csak a rendes bíróságokat igazgatná, illetve az Országos Bírói Tanács csak ezt felügyelné, a módosítás arra utal, hogy a közigazgatási bíróságok saját szervezetet kapnak. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a Kúria elnökével kerül egy szintre.

Külön meglepetés, hogy kedden Semjén Zsolt miniszterelnök-helyette kezdeményezte Kövér László házelnöknél az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását jövő hétfőre és szerdára, amelyen egy sor más törvényjavaslat mellett a hetedik alaptörvény-módosítást is szavazásra bocsátanák, nyilván a fenti módosításokkal együtt.

Szerző: Kovács Áron / nepszava.hu