"Az ember odaáll a tükör elé, és jó alaposan végignézi magát. Különböző alkatok vagyunk, és nem csak fizikai alkatok, lelki alkatok is. Például én egy zakós ember vagyok alapvetően.

Azt mondja József Attila: "Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat." Az igazi tükör mindig a másik ember. Lehet egy társ, lehet szülő, vagy a közönség is, de az már egy végső dolog. Azt gondolom, hogy ezt meg kell előzze az a folyamat, amiben az ember próbál önmagával amennyire csak lehet, tisztába kerülni. 

Voltam már több színházban tag - volt ahol majdnem 20 évig -, és kipróbáltam a szabadúszást is. Ha beállok most a tükör elé, akkor azt mondom, hogy leginkább arra vágyom, hogy annak a stílusnak, életszemléletnek, filozófiának, amit az elmúlt 30 évben magamévá tettem, megtaláljam azt a közösségét, ahol ezt igazán ki tudom virágoztatni.

Szeretném ha megtalálnának azok az emberek, akik hasonlóképpen gondolkodnak mint én, és együtt, közösen létrehoznánk egy új közösséget, egy új szellemiséget, egy új helyet."