Időszerű volna az árváltozás, hiszen miközben az energia egyre olcsóbb, a magyar fogyasztók terhei évek óta nem csökkentek. 

A Fidesz eddig kilencszer mondott nemet az árak mérséklésére az Országgyűlésben, most azonban a választások közeledtével nem kizárt, hogy még a téli fűtési szezon beindulása előtt előáll egy szociális alapú költséglefaragással. Fedezet van rá: a rezsicsökkentés miatt az államkasszában landoló milliárdok.

A kormánynak tavaly volt egy olyan döntése, amely kivételesen az átláthatóságot szolgálta.

Arra viszont nem gondoltak, hogy lesz olyan ellenzéki képviselő, aki ezt kihasználva veszi a fáradságot, és beleássa magát a számokba.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője ezt tette, majd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) csaknem 51 milliárd forint hasznot húzott csak azon, hogy a lakossági gázszolgáltatóknak drágábban adta el a földgázt, mint amennyiért megvette, vagyis ennyivel drágábban kapták a családok a háztartási energiát annál, mint ami a piaci viszonyokból következett volna.

Az MFGK-t tavaly óta ugyanis törvény kötelezi arra, hogy külön soron szerepeltesse a lakossági célú földgáz értékesítési és beszerzési árának különbözetét.

– Nem azzal van baj, hogy az állami földgáz-nagykereskedő cég nyereséget termel.

Hanem azzal, hogy eközben a kormány a „rezsicsökkentés megvédése” címszóval évek óta mesterségesen magasan tartja a hatósági árakat, és a keletkezett nyereséget nem érvényesíti a háztartások energiaköltségében

– magyarázza a 168 Órának Tóth Bertalan.

– Ezt egyébként jogszabályi kötelezés nélkül, tulajdonosi döntéssel is megtehette volna, hiszen a Fidesz-kormány mintegy ezermilliárd forintot költött energetikai cégvásárlásokra. Jelenleg a lakossági földgázszolgáltatás és a nagykereskedő is állami kézben van, sőt a villamosenergia-szektorban is döntő az állami tulajdonhányad.

Forrás: 168ora.hu

2014 nyara óta az olaj és a földgáz piaci ára nagyjából a felére esett vissza, de a hazai lakossági árak 2014 tavasza óta változatlanok. Tóth Bertalan úgy számol, hogy 2016-ban egy átlagos fogyasztású háztartástól az indokoltnál 22 140 forinttal többet szedett be a kormányzat a felhasznált földgázért. Vagyis: több mint 18 forinttal lehetett volna olcsóbb a gáz köbmétere.

A képviselő szerint azért is érthetetlen, hogy a kormányzat engedte a pénzt eltenni, mert a közüzemi díjtartozásos fogyasztók száma és a közüzemi díjtartozások összege is csaknem a duplája annak, amennyi 2009-ben volt. Jelenleg mintegy százezer háztartásban szünetel az áram-, a gáz- vagy a távhőszolgáltatás díjtartozás miatt.

Az MSZP ezért törvényjavaslatot nyújt be, amelyben kezdeményezi a sávos tarifarendszer visszaállítását, azt, hogy az átlagfogyasztás mértékéig – 1200 köbméterig – 32 százalékkal csökkenjenek a földgáz-, 10-10 százalékkal az áram- és távhőszámlák.

A költségcsökkenés a felhasználók által az átlagfogyasztás mértékéig fizetendő árakra vonatkozna, tartalmazza a földgáz árát és az infrastruktúra-működtetés költségeit is.

Ezzel egy átlagos fogyasztású családnak évente 42 ezer forinttal csökkennének a földgázköltségei, az olajárak további csökkenése esetén pedig törvénymódosítás nélkül is további mérséklést lehetne bevezetni.

– A rezsicsökkentéssel átvágta a kormány a lakosságot. E nélkül jelenleg olcsóbb lenne a háztartási energia, de hogy hány százalékkal, azt nehéz megmondani, mert nem lehet belelátni az MFGK pénzügyeibe

– mondja lapunknak Holoda Attila, az Aurora Energy tanácsadó cég tulajdonosa, korábbi energiapolitikai helyettes államtitkár. – Vagyis nem lehet tudni, hogy a piaci árnál drágábban továbbadott energiát honnan szerezte be a társaság.

Az orosz Gazpromnak és az MFGK-nak húszéves szerződése volt, amelyet az érintettek 1996-ban kötöttek, és 2016 tavaszán 2019-ig meghosszabbították. Fó­nagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára képviselői kérdésre sem közölte, milyen áron mennyi gázt kapunk az oroszoktól, ráadásul ez nem is minisztériumi hatáskör.

Holoda Attila szerint évente nagyjából 4-5 milliárd köbméter gázt vásárol Magyarország Oroszországból, ami arányait tekintve igen kis mennyiség ahhoz, hogy a magyarok alkupozícióba kerüljenek az oroszokkal folytatott tárgyalás során, mondjuk egy nagy német energiavállalathoz képest.

Ugyanakkor az oroszok is realisták, látják, hogy az energiahordozók ára évek óta folyamatosan csökken a világpiacon. Ráadásul Távol-Keleten megjelent az amerikai cseppfolyósított palagáz, kiszorítva a korábbi piacvezető Katart a jól jövedelmező piacról. Az arab állam viszont ezért Európában kezdett aktívabban kereskedni.

Korábban Európa nagyjából 30-30-30 százalékban használt orosz, algériai, illetve norvég gázt, most azonban új szereplőként belépett az LNG, amely bár nem olcsóbb, mint a vezetékes földgáz, de ma már könnyebben szállítható és lefejthető, hiszen egyre több LNG-terminál épül Euró­­pa partjainál.

Vagyis az oroszoknak érdekük fűződik ahhoz, hogy az árcsökkentés révén megtartsák korábbi ügyfeleiket.

– A Gazprom 20-25 százalékot biztosan engedett a korábban meghatározott árból. Itt tehát keletkezhetett nyeresége az MFGK-nak, amit nem adott tovább a lakosságnak

– véli az energiapiaci szakértő.

A szerződés 2016-os meghosszabbítása­­kor az akkori közüzemi működtetésért fe­­lelős államtitkár, a korábbi fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné el is mondta, hogy olcsóbb lett ugyan az energia, de a kormányzat tartalékot akar képezni arra az esetre, ha a gáz esetleg újra drágulna.

– Azt is fontos tudni, hogy az állami földgázkereskedőnél vannak nagyon jó kereskedők és üzletkötők, akik nemcsak az egyetemes szolgáltatói kör ellátásáért felelnek, de a szabadpiacon is kereskednek, s spot (azonnali) ügyleteket bonyolítanak le a világ energiatőzsdéin.

Vagyis tényleg hozzá tudnak jutni az európai alacsonyabb versenypiaci áron értékesített energiához

– mondja Holoda Attila. – Amikor ezt adja tovább az állami kereskedő cég a kormány által magasan befagyasztott lakossági fogyasztói áron, megint keletkezhet nyeresége.

De hogy az említett 50 milliárd forintnak valójában mekkora hányada ered az orosz engedményből, illetve mennyi a szabadpiaci kereskedelemből és a spotügyletekből, azt senki sem tudja.

Ezért nem lehet vele úgy számolni, hogy ezentúl ez majd minden évben biztosan megjelenik az MFGK-nál. A kormányzat vélhetőleg elkezdte dörzsölni a tenyerét, amikor kiderült, hogy a rezsicsökkentés valójában pénzt hozott neki, ugyanis azonnal lett egy tartalékkeret, amit a választások előtt kiválóan fel tud és vélhetőleg fel is fog használni.

Holoda szerint hamarosan be­­je­­lentik, hogy szociális alapú ener­­giaár-csökkentést indítanak a családok számára.

– Az európai tőzsdei adatok alapján valóban lehetőség lett volna a lakossági energiaárak csök­­ken­­tésére

– véli Bank Dénes, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Ő is úgy látja, hogy a pénzzel más terve van a kormánynak, s őszre várja a szociális alapú rezsicsökkentést.

– Ennél nagyobb mozgásteret nem ad a bent tartott 50 milliárd forint.

A szakértők tehát egyértelműen egy újabb rezsicsökkentés lehetőségét látják a gáznagykereskedő cég nyereségében.

– A fogyasztók szeretik a biztonságot, amikor az árak hosszú távon stabilak, nem ugrálnak fel-le, mint a versenypiacon.

Ezért megnyugtatja őket az energiaszámlákon látható narancssárgával kiemelt, félrevezető információ arról, hogy a rezsicsökkentés következtében mennyi pénzt takarítottak meg

– magyarázza Holoda Attila.

A számlák ugyanakkor nem tájékoztatják ilyen szembetűnően a fogyasztókat egy másik fontos adatról, a rendszerhasználati díjak változásáról.

Amit a családok csekken közüzemi díjként befizetnek, annak csupán fele megy konkrétan a gázra, az összeg másik fele úgynevezett rendszerhasználati díj. Ami 2013 óta legalább 10-12 százalékkal emelkedett. Ha összeadnánk a gázmolekula árának csökkentéséből és a rendszerhasználati díj emeléséből eredő számokat, azonnal látszana: szó sincs rezsicsökkentésről.

– Jelenleg a háztartások költségvetésük 15 százalékát költik rezsire, ez az arány 2013-ban is pontosan ekkora volt.

Ha figyelembe vesszük a béremeléseket meg az alacsony inflációt, a háztartások kiadásaiból kisebb részt kellene kiszakítaniuk az energiaköltségeknek.

Ez nincs így, amiből jól látszik, hogy ténylegesen nem történt rezsicsökkentés

– állítja Holoda Attila.

Tóth Bertalan szerint mindenképp lépni kell, még akkor is, ha az átlagfogyasztásig járó 32 százalékos árcsökkentéssel még csak legfeljebb visszakapnák az emberek azt a pénzt, amit rezsicsökkentés címszó alatt az utóbbi években elvettek tőlük. Emellett az intézkedés fontos lépést jelentene az energiaszegénység csökkentése felé is.

A Habitat for Humanity Magyarország számításai szerint nagyjából 1,4-1,5 millió magyar háztartás él jelenleg energiaszegénységben, vagyis a családok 37-40 százaléka. Az EU definíciója szerint egy háztartás akkor energiaszegény, ha nem képes megfelelő szintre fűteni a lakását, illetve bevételeinek bizonyos százalékánál többet költ energiaszámlákra.

Az EU utóbbi határt a jövedelem 34 százalékánál húzza meg, de Magyarországon azokat is ide számítják, akiknél a 20 százalékot meghaladja ez az arány. A legveszélyeztetettebbek az egyszemélyes nyugdíjas háztartások és az olyan családok, amelyekben munkanélküli van.

Nyilatkozóink egybehangzóan állítják, hogy az igazi rezsicsökkentést és az energiaszegénység csökkentését az energiahatékonyság növelésével lehetne elérni.

– Jelenleg a háztartások 3,5-4 milliárd köbméter földgázt használnak fel évente

– mondja Holoda Attila. – Gondoljunk csak bele, hogy egy 20 százalékos energiamegtakarítás 600-800 millió köbméter gázt jelentene, amit nem kellene kifizetni, s megoldható lenne belőle az energiaszegénység jelentős része is.

De úgy tűnik, jelenleg sem ez, sem a rezsi valódi csökkentése nem kormányzati cél. Pedig pusztán egy ház alapos szigetelésével 15-20 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni. Ehelyett ma a magyarországi épületek 70 százalékánál a felhasznált energia 40 százaléka elszáll. Vagyis az utcát fűtjük.

Vesztett a MET

Másodfokon jogerősen is pert nyert Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az energiakereskedő MET Zrt. ellen.

A társaság két éve indított pert a képviselő ellen a vállalat jó hírnevének megsértése miatt. Tóth Bertalan ugyanis azt állította, hogy a többek között Garancsi István érdekeltségébe tartozó MET milliárdokat nyerészkedett a magyar fogyasztókon azzal, hogy az indokoltnál drágábban adta a gázt a fogyasztóknak az MVM-mel kötött gázüzletekkel.

A MET szerint a képviselő állításai miatt az ügyfélköre megcsappant, amiből kára származott. Összesen 22 millió forintot követeltek Tóth Bertalantól.

Emlékeztetőül: 2011-ben a kormány úgy döntött, hogy az orosznál olcsóbb nyugati gázt juttat az országba úgy, hogy a tárolókból egyéb okok miatt kivett néhány százmillió köbméter gáz pótlására lehetővé teszi a HAG nevű, Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezeték ingyen használatát.

Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné évi 2,9 milliárd köbméter gázt engedett behozni a pótlás érdekében, a lehetőséget 2015-ig évről évre meghosszabbították. Gázt korábban aukció nélkül a Magyar Villamos Művek gázkereskedője, az MVMP és a német tulajdonban lévő E.ON hozhatott be az országba.

A MET úgy került a képbe, hogy a MET-holding egyik külföldi leányvállalata megvette az olcsó nyugati gázt, azt az osztrák határon eladta az MVMP-nek, amely aukciós költség nélkül áthozta, majd még aznap minimális felárral visszaértékesítette a MET-csoport magyarországi cégének.

Mivel az így behozott olcsó nyugati gázt itthon piaci áron adta el a MET, már az első évben, 2012-ben a tulajdonosok 55 milliárd forint osztalékot vehettek ki a cégből.

A Pécsen lefolytatott per jegyzőkönyveiből kiderül, hogy az elmúlt két évben szinte a fél kormányzatnak és az MVM vezetésének meg kellett jelennie a bíróság előtt, kezdve Fellegi Tamás és Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszterekkel.

A tanúvallomások esetenként kabaréjeleneteket idéztek: úgy tűnt, senki sem emlékszik semmire, mindenki szerint a másik dolga lett volna ellenőrizni, hogy végül a fogyasztókhoz is eljutott-e az olcsóbb gáz.

Erről az elsőfokú ítélet meg is emlékezett még 2015-ben. „A bíróság a kihallgatott Fellegi Tamás és Németh Lászlóné tanúk vallomása alapján rögzítette a tényállásban, hogy a nyugati belépési ponton megvásárolható gáz ára alacsonyabb volt, mint a keleti oldalról érkezőé, noha erre a gázkereskedelemmel hosszú ideje óta foglalkozó szakemberek nem emlékeztek.

Az alperes által kihallgatni kért tanúk az ügyletek megkötésének körülményeire nem emlékeztek, érdemi információval nem szolgáltak, azonban vallomásaikban egységesen adták elő, hogy az MVMP Zrt. személyi és tárgyi feltételei alkalmassá tették a céget a gázkereskedelemmel kapcsolatos feladatai szakszerű ellátására.”

A bíró megjegyzi, hogy a vallomásokból az is kiderült: senki sem ellenőrizte, hogy amit az olcsóbb gázról gondoltak, valóság lett-e. Nem lett.

168ora.hu