A Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros Duna-parti terület a Budapesti olimpia 2024 címmel készült megvalósíthatósági tanulmány szerint az atlétikai stadionnak adna majd otthont.

Az adásvételről már korábban beszámolt a sajtó, ám a vételárat nem árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Mindeddig csupán annyi volt ismert, hogy a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. (korábbi Wallis) egyik projektcége, a Duna Passage Kft. tulajdonában van a szóban forgó terület. A cég 2011-ben 100 milliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméter irodával, ám ebből nem lett semmi. Végül 2014 decemberében köttetett meg az adásvételi szerződés az állam és a Wing Zrt. között.

Az ügylet érdekessége pedig az volt, hogy az MNV Zrt. nem közvetlenül a 15 hektáros területet, hanem a Duna Passage Kft.-t vásárolta meg.

A Lehet Más a Politika (LMP) IX. kerületi képviselője azonban minden részletre kíváncsi volt az üzlettel kapcsolatban, ezért közérdekűadat-igényléssel fordult a vagyonkezelőhöz. Jancsó Andrea az állam és a Wing Zrt. között létrejött szerződést annak összes mellékletével, valamint előkészítő dokumentumával együtt kikérte az MNV Zrt.-től tavaly februárban. Az állami társaság viszont üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kért iratok kiadását.

Az LMP politikusa ezért bírósághoz fordult, hogy jogi úton kényszerítse ki az adatokat. A képviselő többek között arra hivatkozott, hogy Duna Passage Kft. és a társaság által birtokolt terület az állam kizárólagos tulajdonába került, így az azzal kapcsolatos információk az alaptörvény szerint közérdekű adatnak minősülnek. Ugyanakkor az MNV Zrt. továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, s üzleti titokra hivatkozott. A bíróságon azonban már azt is elárulta, hogy 2039-ig nem kötné a nyilvánosság orrára az adásvétel részleteit.

A Fővárosi Törvényszék viszont – az LMP politikusával egyetértve – végül tavaly novemberben kimondta a végső szót az ügyben, s a kért iratok kiadására kötelezte a vagyonkezelőt. A bíróság indoklása alapján a szerződések közérdekből nyilvános adatokat tartalmaznak, így az MNV Zrt. hiába szeretné azokat visszatartani, nem teheti. Az állami társaság tehát kénytelen volt kötélnek állni, és kiadni az iratokat.

Jancsó Andrea a napokban kapta meg az állami társaságtól a kért dokumentumokat. Az adásvételi szerződésből kiderült, a magyar állam 16,55 milliárd forintért vásárolta meg a Duna Passage Kft.-t és az ahhoz tartozó ingatlant a Wing Zrt.-től. Mellékes körülmény, hogy utóbbi cégnek korábban vezérigazgató-helyettese volt Fürjes Balázs, ő jelenleg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként, a hazai olimpiai pályázat elnökeként tevékenykedik. Fürjes egyébként emellett az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosi posztot is betölti.

Érdekes, hogy a vásárlást előkészítő dokumentumok alapján nem az MNV Zrt. volt az egyetlen, amely hozzá kívánt jutni a területhez. Egy másik cég – a hazai ingatlanpiacon is aktív Appeninn Holding Nyrt. – is bejelentkezett az ingatlanra. Ugyanakkor az állam elővásárlási jogával élve a cég előtt megvehette a Duna Passage Kft.-t.

Az Appeninn Holding Nyrt.-ről közölt érdekes cikket tavaly májusban a Világgazdaság. A lap arról írt, hogy a cég részvényeinek harmadát birtokló Lehn Consulting AG nevű társaság ugyanabba a hatezer fős kis svájci településre van bejegyezve, ahova Csányi Sándor OTP-vezér fia, valamint az egyik Mol-leányvállalat elnöke, Zsuga János és a volt MFB-vezér, Erős János is be van jelentve.

Az állam által megvásárolt 15 hektáros területről megkérdeztük az MNV Zrt.-vel szembeni pert megnyerő LMP-s képviselőt. Jancsó Andrea elmondta, hogy az ügylettel kapcsolatban elsősorban az nem világos számára, hogy az állam miért nem magát a területet vette meg a gazdasági társaságtól, s miért a Duna Passage Kft.-t. Mivel a bírósági eljárás során az MNV Zrt. gyakorlatilag elismerte, hogy amennyiben nem lesz budapesti olimpia, akkor a terület ingatlanfejlesztési projekt helyszíneként szolgálna, a képviselő két lehetőséget lát.

Az egyik, hogy az állam maga fog ingatlanfejlesztésbe a területen, ami azt jelentené, hogy közpénzen lakóparkot, irodaházakat és egyéb kereskedelmi-vendéglátóipari egységeket építenének. A másik lehetőség, hogy a területet egy magánbefektetőnek adják el, így létrejöhet egy Garancsi-féle Kopaszi-gáthoz hasonló beruházás. A képviselő ezzel a kormányközeli milliárdos üzletember XI. kerületi ingatlanprojektjére utalt.

Szerző: Horváth Csaba László/ mno.hu