Kivizsgálták, mit okoz a magas koffeinszint a vérben, az eredmény örömteli
Svéd kutatók legújabb vizsgálati eredményei szerint a szervezet magasabb koffeinszintje csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
Érdemes lehetne új módszerekkel vizsgálni a kalóriamentes koffein-tartalmú italok használatát az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatainak mérséklésére – vetették fel a Karolinska Intézet kutatói. Nem először vetődik fel ez az összefüggés, korábbi kutatások már kimutatták, hogy napi 3–5 csésze 70–150 mg koffeint tartalmazó kávé elfogyasztása nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is csökkentheti. Viszont ezek a vizsgálatok főleg megfigyeléseken alapultak, és nem lehetett biztonsággal megállapítani az ok-okozati összefüggéseket.
A svéd kutatók ezért kétmintás mendeli randomizációt alkalmazták. A mendeli randomizáció egy adott kockázati tényező helyettesítőjeként használja a genetikai variánsokat, hogy genetikai bizonyítékokat szerezzen egy eredmény alátámasztására. Másképp fogalmazva: egy gén különböző változatainak felhasználásával lehet vizsgálni azt, hogy egy külső esemény mennyiben felelős egy betegség kialakulásáért.
Ebben az esetben a kutatók a CYP1A2 és az AHR gének két közös genetikai változatának szerepét vizsgálták közel tízezer, túlnyomórészt európai felmenőkkel rendelkező embernél, akik hat hosszú távú vizsgálatban vettek részt. Ezek a gének a koffein-anyagcsere sebességéhez kapcsolódnak a szervezetben.
A szakemberek azt találták, hogy azoknál az embereknek, akiknél magasabb volt a genetikailag megjósolt vér-koffeinszint, kisebb volt a súlyuk (BMI) és a testzsírjuk, valamint alacsonyabb volt náluk a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A kutatók azt is megállapították, hogy a fogyás a koffein 2-es típusú cukorbetegség kockázatára gyakorolt hatásának csaknem felét (43 százalékát) tette ki. Nem találtak viszont szignifikáns összefüggést a genetikailag előre jelzett vér-koffeinszint és a vizsgált szív- és érrendszeri betegségek bármelyikének kockázata között.
„A mendeli randomizációs eredményeink arra utalnak, hogy a koffein, legalábbis részben, megmagyarázhatja a kávéfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti fordított összefüggést" – írta a kutatócsoport a BMJ Medicine folyóiratban, bár azt elismerték, hogy ezek az eredmények korlátozottak voltak, hiszen csak két genetikai variánst alkalmaztak, és csak európai származású embereket vettek figyelembe.
A koffein azonban köztudottan fokozza az anyagcserét, növeli a zsírégetést és csökkenti az étvágyat. Korábbi tanulmányok becslése szerint napi 100 mg koffein bevitele körülbelül napi 100 kalóriával növelheti az energiafelhasználást, ami csökkentheti az elhízás kockázatát. (hvg.hu)