Immár csak három olyan uniós ország van, amely korrupciós szempontból rosszabbul teljesít Magyarországnál: mindössze Olaszország, Görögország és Bulgára bizonyult hazánknál is korruptabbnak – számol be róla a napi.hu.

A Transparency International immár több mint 20 éve készíti el a korrupcióérzékelési indexet, mely során üzletemberek és szakemberek értékelései alapján rangsorol 176 országot. 

Az élmezőnyben nagy meglepetés nincs, évek óta szinte mindig ugyanazok az államokat találhatjuk e pozíciókban. A 2016-os felmérés szerint a legjobb eredményt Dánia és Új-Zéland érte el, míg a képzeletbeli dobogóra Finnország került még fel.

Magyarország világviszonylatban a középmezőnyben foglalunk helyet, ám az EU-s lista alján kullogunk.

Tavaly még arról beszélhettünk, hogy a horvátokkal és a szlovákokkal egy szinten vagyunk. Mára már megelőztek minket és még Románia is utolért

- kommentálta az adatokat Martin József, a Transparency International Magyarország (TIM) ügyvezetője, aki szerint az elmúlt évek adatait átnézve az egész régióban javulást észlelnek, csak itthon látható romlás.

Magyarországon azonban nem éppen pozitív folyamatok zajlanak Martin szerint, hiszen évek óta zuhanórepülésben van az ország versenyképessége. A WEF listáján például 2001-ben még a 28. volt az ország, 2016-ban pedig már csak a 69. A TIM szerint ez főképp az állami intézményrendszer romló teljesítménye miatt van: ebben ugyanezen időtáv alatt a 26. helyről a 114-re estünk.

Rosszul működik az állami intézményrendszer. Ezt minden évben elmondom, de nem azért, mert szeretem magam ismételni, hanem mert ez a trend - emelte ki Martin, aki szerint a magyar intézményrendszer átláthatóságát, elszámolhatóságát és hatékonyságát tekintve is messze elmarad az ideálistól.

Pozitívumként említi ugyanakkor, hogy az eljáró bíróságok döntései "továbbra sem tűnnek elfogultnak", illetve, hogy az utcai korrupció visszaszorulóban van. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy leginkább a rendőrségi vesztegetés szorult vissza. A hálapénznél azonban például nincs javulás, az továbbra is szerves része az egészségügyi rendszernek.

A TIM ügyvezetője kiemelte, hogy van egyfajta apátia a lakosságban, az emberek nagy része tudatában van annak, hogy korrupt országban él.

Nagyon súlyos a probléma, tehetetlenség lett úrrá a magyar társadalomban, melynek tagjai egyre inkább úgy gondolják, hogy ez az élet velejárója, nem nagyon látják, hogy mit lehetne ez ellen tenni. Ennek megfelelően elképesztően alacsony a korrupcióellenes affinitás, mindössze a lakosság 20 százaléka jelentené, ha valamilyen visszaélést észlelne. Ezzel egyébként Fehéroroszország és Oroszország szintjén vagyunk

- fogalmazott.

Forrás: napi.hu

Fotó: The Budapest Beacon

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László