Szlogenként ajánlhatnánk a következőt: „Tovább a Schmitt-féle úton!” Csak minimális bizalmat szavazva az Alfahír szerkesztőségének, Kovács Zoltán esete megér egy misét.

Azt a kérdést, hogy miért ment neki a Jobbik közeli portál a fideszes kormányszóvivőnek, azt a párt utóbbi években legalábbis mímelt pálfordulása válaszolhatja meg. Bárhogy is, nem feladatunk jelenleg megítélésük.

Kovács Zoltán talán már szeretné letagadni, de maga is Soros pénzén szerzett mára éppen az ő és kormánya által elérhetetlenné tenni kívánt diplomát.

(E ponton felmerül a kérdés, hogy vajon a cél nem az esetlegesen kitermelhető konkurencia blokkolása a cél?)

A Közép-Európai Egyetem történelem szakán szerzett PhD-t. Disszertációja címe:

The political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England

/Habsurg Monarchia politikai képe a 18. század közepén Angliában/

Kiváló téma lehetne. Valódi kutatómunkát igénylő elfoglaltság. Mint ahogy ezért meg is szerezte Kovács a megfelelő minősítését. Mindezzel nem is lenne baj, ha nem tolakodna be a képbe az előzmények ismerete.

Kovács ugyanis nemcsak a külföldön nívót jelentő intézményben szerzett doktorátust. Fél évvel azt megelőzően Kovács a Debreceni Egyetemen is védett egy szakdolgozatot, aminek címe:

Anglo-Austrian diplomatic relations and the political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England

/Angol-osztrák diplomáciai kapcsolatok és a Habsurg Monarchia politikai képe a 18. század közepén Angliában/

Mondhatnánk, hogy a cím egyezősége alapján még nem ítélhetünk. A terjedelem sem jelent feltétlen gyanús egyezést.

• A debreceni 211, a CEU-s 204 oldalas.
• Szó szerint megegyezik a tartalomjegyzékük.
• A két disszertáció a különböző témákat is szinte pontosan ugyanolyan részletességgel tárgyalja, több fejezet teljesen egyforma terjedelmű, a legnagyobb különbség is 4-5 oldalas.
• A CEU-ra leadott értekezés összesen 575 lábjegyzetéből egyetlen kivételt leszámítva az összes levéltári forrás, és a szakirodalmi hivatkozások nagy része is megtalálható a fél évvel korábbi debreceni disszertációban.
• Az illusztrációként betoldott korabeli angol karikatúrák is kivétel nélkül megegyeznek a két értekezésben.
• Előfordul, hogy a Debrecenben leadott értekezésben az „általában nem egyértelmű” kifejezés szerepel, míg a CEU-s disszertációban ugyanezen a helyen „általában kétértelmű”-t ír.

Az Index impozáns összeállítása túl sok gyanúra okot adó körülményt szedett listába. Ahogy arra CEU források is hivatkoznak, ezek a körülmények merőben szokatlanok, tekintve, hogy egy disszertáció felkészülési ideje öt év. Ami alatt az ösztöndíjazás meglehetős könnyedséget jelenthet a magyar ösztöndíjakkal szemben.

A kérdés már csak annyi, hogy vajon Kovács Zoltán, ha biztos abban, hogy nincs oka félni egy a szakdolgozatai érvényességét firtató vizsgálattól, miért nem kérelmezi azt saját maga?