Most még maradhat az infláció

Júliusban talán meglepően nagyot esett a magyar infláció azok után, hogy a júniusi 5,3%-os érték nyolc és féléves csúcsot jelentett. Az nem volt meglepő, hogy döntően bázishatások miatt onnan 5 százalék alá mérséklődött a ráta, de a KSH által közölt 4,6%-nál csak egy alacsonyabb becslés volt a Portfolio egy hónappal ezelőtti felmérésében.

Most az elemzők átlagosan 4,7%-os inflációra számítanak augusztust illetően, vagyis az utóbbi időszak sorozatos rekordjai után most lehet a nyugalmasabb időszak. Az inflációt idén nagyrészt naptárhatások mozgatták, tavasszal a járvány tavalyi kitörése volt ilyen hatás, ami a 2020-as alacsony bázist képezte, majd nyárra már élénkült az áremelkedés tavaly is.

Alapvetően szezonális hatások, illetve a benzin kisebb mértékű havi drágulása dominálhatta az áralakulást – kommentálta az augusztusi adatot Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakembere.

Halász Ágnes, az UnicreditBank szakembere úgy véli, hogy az élelmiszerek havi árcsökkenése, valamint az alkohol- és dohánytermékek tavaly augusztusi drágulásából eredő bázishatás miatt csökkenhetett az infláció.

Várhatóan az újranyitás árakra gyakorolt egyszeri sokkhatása múlóban van, és sokkal nagyobb szerep juthat a már megszokott, szezonális folyamatoknak. Mindemellett augusztus folyamán a forint jelentős erősödése, valamint a globális, nyersanyagok felől érkező árnyomás enyhülése az inflációs folyamatokban is változást hozhatott. Mindent egybevetve

könnyen lehet, hogy havi alapon hosszú idő óta először negatív inflációs rátát láthatunk majd

- véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

A külső infláció bár növekszik, de a belföldinél még kisebb, így az a hazai inflációt mérsékli, míg a magas kereslet ösztönzőleg hat az áremelkedés ütemére. A Magyar Nemzeti Bank szigorodó monetáris politikájával ugyanakkor stabilizálta a forint árfolyamát, így az nem növeli tovább a pénzromlást – tette hozzá előrejelzéséhez Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza.

Ez az utolsó nyugodt hónap volt

A szakértők szerint várhatnak még ránk nehéz pillanatok a negyedik negyedévben az inflációt illetően. Nyeste Orsolya szerint vélhetően az augusztus volt az utolsó „visszafogottabb” hónap, szeptemberben ismét 5% fölé gyorsulhat az éves árindex, majd az év végéig ott is marad. Ő arra számít, hogy novemberben akár a júniusi 5,3%-ot is meghaladhatja az áremelkedési ütem, vagyis EGYÁLTALÁN NEM BIZTOS, HOGY TETŐZÖTT MÁR AZ INFLÁCIÓ.

Ennél is tovább megy Halász Ágnes, az Unicredit elemzője szerint ősszel AKÁR A HAT SZÁZALÉKOT IS MEGKÖZELÍTHETI AZ INFLÁCIÓ.

A legnagyobb kérdés, hogy az elmúlt hónapokban látott termelőiár-emelkedés milyen ütemben gyűrűzik be a fogyasztói árakba, valamint, hogy az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány bérfelhajtó hatása már idén jelentkezik-e az ármeghatározás során – emeli ki az újabb csúcs kapcsán Virovácz Péter.

Az őszi újabb inflációs hullám után a jövő év elejétől bázishatások miatt meredeken csökkenni fog az infláció, mivel áprilisig kiesik a bázisból a dohánytermékek jövedéki adóemelésének hatása, ami önmagában 1,2 százalékponttal fogja mérsékelni az inflációt, az üzemanyagárak bázisára is éremben magasabb lesz, így ez is visszahúzza az inflációt – vetíti előre Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor a kockázatok továbbra is erősek, bár a nyersanyagárak közül a kukorica és rézárak már lefelé korrigáltak, ami némileg enyhíti a felfelé mutató nyomást. (Portfolio)