Az utóbbi időszak mesterséges intelligencia-robbanása nyomán, látva, hogy mire képes az egyelőre még "szűknek" nevezett mesterséges intelligencia, ez az álom elérhető közelségbe került. Nemrég egy fordítócég megosztott egy mérőszámot, amely megmutatja, mikor érhető el a mesterséges intelligencia szingularitása, vagyis mikorra tehető a valódi kognitív képességekkel rendelkező gépek megjelenése. - írja a Portfolio

Általános mesterséges intelligencia

Amikor egy mesterséges intelligencia képességeiről van szó, akkor általában három különböző típust szoktunk megkülönböztetni, amelyek közül valójában csak egy létezik, a másik kettő egyelőre még csak koncepció szintjén, vagy sci-fi alkotások szereplőjeként jelenik meg.

• Szűk mesterséges intelligencia (Artificial Narrow Intelligence, ANI): kizárólag ezzel a típussal találkozhatunk, a szoftver csupán néhány „betanított” feladatot képes kielégítően elvégezni, valamilyen öntanulásos funkcióval viszont már rendelkezik.
• Általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI): humán kognitív képességekkel rendelkező mesterséges intelligencia, amely képes elvégezni a számára ismeretlen feladatokat is.
• Mesterséges szuperintelligencia (Artificial Superintelligence, ASI): ez a kategória a sci-fi filmekből lehet ismerős, az elképzelés szerint a technológia meghaladná az ember értelmi képességeit és valós érzelmek kifejezésére is képes lenne.

Az általános mesterséges intelligenciára sokféle definíció létezik, mivel a különböző területek szakértői többféleképpen határozzák meg az emberi intelligenciát. Az informatikus általában úgy tekintenek rá, mint ami képes célokat elérni, a pszichológusok viszont általában az alkalmazkodóképesség vagy a túlélés szempontjai szerint határozzák meg. Az általános mesterséges intelligencia az elképzelés szerint minden ilyen kritériumnak megfelelne, ám teljesítményében fel is múlná az embert, hiszen óriási adathalmazokhoz férne hozzá, amelyeket elképesztő sebességgel dolgozna fel.

Az AGI tehát lényegében ugyanúgy fogná fel a világ jelenségeit, mint egy ember, és rendelkezne azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik a számára, hogy bármilyen feladatot elsajátítson.

A rugalmas gondolkodást kombinálná a számítógépes teljesítménnyel, tehát a másodperc tört része alatt lenne képes bármit felidézni, illetve kiszámolni.

Mikor jutunk el oda?

A Translated fordítócég csapata, amely először 2011-ben kezdte el tesztelni a gépi fordítási technológiát, megállapodott egy, a mesterséges intelligencia fejlődésének mérésére szolgáló mérőszámban, amelyet "Time to Edit-nek" (TTE) neveztek el. Ez azt az időt jelöli, amire egy embernek szüksége van egy másik ember vagy egy mesterséges intelligencia által készített fordítás szerkesztéséhez.

Az előrejelzések szerint a TTE az elkövetkező néhány évben egy másodpercre csökken, ezzel megközelítve azt a pontot, amikor a gép már tökéletes fordítást végez. A csapat a mesterséges intelligencia teljesítményének egyéb mutatóit is kiemelte, például az 1000 lefordított szóra jutó nyelvi hibákat. Jelenleg a mesterséges intelligencia 1000 lefordított szóra vetítve körülbelül 50 hibát követ el, de a kutatók arra számítanak, hogy ez az arány nagyjából a TTE-vel azonos mértékben javul majd.

Ha grafikusan ábrázoljuk, a TTE-adatok lineáris tendenciát mutatnak. Ha ez a TTE trend ugyanabban az ütemben folytatódik, mint ahogy 2014 óta látjuk, a TTE az előrejelzések szerint a következő néhány évben egy másodpercre csökkenhet, megközelítve azt a pontot, amikor mesterséges intelligencia alapú fordító „tökéletes fordítást” nyújtana.

A mesterséges intelligencia szingularitásához vezető folyamat trendvonala. Forrás: Translated.

A csapat úgy véli, hogy a fordítási képességgel, amely egy gép számára összetett feladat, jól mérhető, hogy a technológia mikor kerülhet szingularitásba az emberrel. Sok AI-kutató véli úgy, hogy a fordítással kapcsolatos nyelvi problémák megoldása áll a legközelebb az általános mesterséges intelligencia létrehozásához.

Ez azért van így, mert a természetes nyelv feldolgozása messze a legösszetettebb probléma, amellyel a mesterséges intelligencia területén találkozunk

– írják a kutatók.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a nyelvi képességek megléte önmagában nem ruházza fel öntudattal a gépeket, a nyelvi modellek inkább a szövegek előrejelzésében jók, megérteni nem képesek azokat.

A mesterséges intelligencia szingularitása

A kutatók által használt szingularitás kifejezés ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a gép egyenrangúvá válik az emberrel. Ez elsősorban a fent bemutatott általános mesterséges intelligencia létrejöttére utalhat, és nem arra, amit technológiai szingularitásnak szokás nevezni, vagyis azt a pontot, amely után a technológia fejlődése már kikerül az emberiség irányítása alól.

A szingularitásról alkotott elképzelések sorában nagyon népszerű az "intelligencia-robbanásnak" nevezett teória, amely azt jelenti, hogy az AI minden egyes generációs ciklusban egyre hatékonyabban képes fejleszteni önmagán, így egy idő után messze meghaladja majd az emberi intelligenciát.

Ray Kurzweil, a Google mérnöki igazgatója szerint 2029-ben már rendelkezésünkre állhat olyan AGI, amely átmegy a Turing-teszten, és jóslata szerint a 2040-es évekre a saját használatra megvásárolható számítógépek másodpercenként ugyanannyi számítást tudnak majd elvégezni, mint az egész emberiség agya együttvéve.

Kurzweil úgy véli, hogy ha már létrejött, az „intelligencia-robbanás” teóriájának megfelelően az általános mesterséges intelligencia exponenciális ütemben fejleszti majd önmagát, és addig növekszik majd, amikor már meghaladja az emberi felfogóképesség szintjét.

Ő ezt a pontot nevezi szingularitásnak, és arra számít, hogy 2045-re bekövetkezhet. Ekkor olyan gépi értelem jöhet majd létre, amely "egymilliárdszor erősebb, mint a mai emberi intelligencia". Ez pedig már nincs messze az olyan öntudatra ébredt, érző lényektől sem, mint amilyenekkel a Szárnyas Fejvadász vagy az Ex Machina című filmekben találkozhatunk.

Így teremthető utópia?

Bár a fentiek alapján egyelőre még messze vagyunk attól, hogy szuperhumán gépek dolgozzanak helyettünk, sokan már most a társadalmi rend megváltozását vízionálják. A világ elpusztítására törekvő robotok mellett, a sci-fi irodalom tele van olyan mesterséges intelligenciákkal is, amelyek egyfajta utópiát teremtettek az emberiség számára. Elég Iain M Banks Kultúra című regénysorozatára gondolni, ahol mesterséges intelligencia olyan gondviselő entitásként jelenik meg, aki egy szenvedéstől mentes, egalitárius társadalmat irányít, amelyben mindenkinek teljesülnek a vágyai, és a technológia lélegzetelállító ütemben fejlődik.

A szűk mesterséges intelligencia már a jelenlegi formájában is számos munkahelyre lesz felforgató hatással, és várhatóan a tevékenységük újragondolására késztetheti a szakmabeliekez. Emiatt az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok is, amelyek az alapjövedelem bevezetését sürgetik. Az elképzelés szerint a társadalom minden tagja rendszeres, kötöttségek nélküli kifizetést kapna a kormányától. Az ötlet ugyanakkor nagyon megosztó, egyesek szerint erősítené a szociális hálót, ellenzői szerint viszont csak erodálná a jelenleg létező szociális juttatásokat. (Portfolio)