Magyarország mindkét ügyben erős szövetségese Emmanuel Macronnak, de hiába lehet még nagyobb a francia részvétel Paks II. fejlesztésében, Brüsszelben lesöprik a terveket az asztalról.

Az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről állapodott meg Franciaország vezetésével tizenegy európai uniós tagország február végén Stockholmban. A koalíciónak egyik oszlopos tagja Magyarország is, de tag még Bulgária, Horvátország, Csehország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia is. A lobbicsoport célja pedig az lenne, hogy az Európai Unió minősítse kibocsátásmentes, zöldenergiaforrásnak a nukleáris energiát.

A magyar kormány aktívan tárgyalt is a franciákkal, bár alig tudni valamit az elhangzottakról, Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron elnök március 13-i találkozóján is téma volt a nukleáris együttműködés kérdése az EU-ban. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig többször is tárgyalt a párizsi kormánnyal, valamint a Framatome céggel, hogy nagyobb lehet a francia részesedés Paks II. fejlesztésében, mivel a Siemens Energy egyelőre nem kapott exportengedélyt a német hatóságoktól a biztonsági és vezérlőrendszer szállítására.

SŐT, MAGYARORSZÁG EGY OLDALRA ÁLLT A FRANCIÁKKAL ABBAN AZ UNIÓS VITÁBAN IS, HOGY TELJESEN FENNTARTHATÓ ERŐFORRÁSKÉNT CÍMKÉZZÉK AZ ATOMENERGIÁVAL ELŐÁLLÍTOTT HIDROGÉNT IS.

Viszont úgy látszik, hogy hiába a tizenegy országot tömörítő koalíció, a magyar-francia egység a kérdésben, az Európai Unió lesöpri az asztalról mind azt, hogy kibocsátásmentes, klímabarát technológiának tekintsék a nukleáris áramtermelést, mind az atomhidrogén zöldbesorolását.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a Politicónak adott interjúban elmondta, hogy bár az egyes országoknak kell megválasztaniuk saját energiamixüket, az atomenergia nem kaphat hivatalosan uniós zöld címkét, amely a létfontosságú francia nukleáris iparnak, mert lendületet adhatna az új beruházásoknak.

Bettel kritikája azzal a kockázattal jár, hogy megerősíti a Macron és vezető társai közötti megosztottságot, amikor Brüsszelben találkoznak, hogy a csütörtökön kezdődő európai tanácsi csúcstalálkozón megvitassák a zöldtechnológiai terveket.

"A nukleáris energia se nem fenntartható, se nem biztonságos, se nem gyors" - mondta Bettel egy interjúban. Szerinte egyes uniós vezetők úgy adnák el az atomenergiát, mint a mindent megoldó választ, de rámutatott, hogy legalább 10 évbe telhet, amíg egy erőmű üzemképes lesz.

"Másodszor, nemzetközi szinten olyan incidensek történtek, amelyek aggasztók, és amelyeknek katasztrofális következményei voltak számos más országra nézve. Harmadszor pedig még mindig gondot okoz a nukleáris hulladék. Még mindig nem tudjuk, hogyan kezeljük, így nem mondhatjuk, hogy biztonságos és fenntartható" - érvelt tovább a luxemburgi kormányfő.

Mivel egyöntetű megállapodásra lenne szükség az atomenergia uniós besorolását illetően, már egy kritikus tagállam is megoszthatja a vitát, de Luxemburg mellett a szkeptikusok közé tartozik Németország vagy éppen Ausztria is.

ÍGY PEDIG AZ ATOMENERGIA NEM KERÜLHET MAJD BE A TISZTAIPARI - AZ AMERIKAI INFLÁCIÓCSÖKKENTŐ TÖRVÉNY VÁLASZUL MEGALKOTOTT - UNIÓS TÖRVÉNYCSOMAGBA SEM.

A jogszabályban szereplő javaslatok lehetővé tennék, hogy a "stratégiai netzéró" projektek gyorsított engedélyezési eljárást és könnyebb hozzáférést kapjanak a finanszírozáshoz, ami része Brüsszel azon törekvésének, hogy felgyorsítsa a fosszilis tüzelőanyagokról a zöldebb energiaforrásokra való átállást.

Bettel szerint az egyes nemzeti kormányok feladata, hogy eldöntsék, milyen energiaszerkezetet választanak, de azzal érvelt, hogy az atomenergiát nem szabad a környezet szempontjából jónak tekinteni. Ettől még nincs kifogása az ellen, ha más tagállamok atomerőműveket építenek, de a gyorsítópályát biztosító uniós taxonómiába nem engedné be a nukleáris termelőket.

Több diplomata elmondta, hogy várakozásaik szerint a csütörtöki és pénteki csúcstalálkozón a vezetők megvitatják majd a nukleáris kérdéseket. Franciaország - valamint olyan országok, mint Magyarország és Csehország - különösen azt szorgalmazzák, hogy a "technológiai semlegesség" kifejezés kerüljön be a csúcstalálkozó következtetéseinek szövegébe, amelyet a vezetők Brüsszelben írnak majd alá. Ez annak burkolt elismerését jelentené, hogy az energia minden formája, beleértve az atomenergiát is, részét képezheti az EU zöld technológiai tervének. (Portfolio)