Leszámolási kísérlet a határon túl
Egy családi-és baráti társaság kapta meg a magyar kormány erdélyi sajtónak szánt támogatását - szinte - teljes egészében: 1,45 milliárd forintot. - írta Parászka Boróka erdélyi újságíró a HVG januárban megjelent, nyomtatott számában
A cikk megjelenése után nem sokkal össztűz alá vetti a határon túli, fideszes kormánysajtó.
Az elmúlt héten újabb, minden eddiginél összetettebb támadás indult újságírói munkám ellen. Rögzítem és összefoglalom az eseményeket, egyrészt azért, hogy a nyomásgyakorlás ténye publikus legyen, másrészt azért, hogy ha további atrocitás ér, akkor bizonyítékként itt legyen a lajstrom.
1. Miért támadnak?
A tavalyi év végén felhívtam a figyelmet arra, hogy nem csak az Kárpátmedencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., de az Erdélyi Médiatér Egyesület is kap 1,4 illetve 1,45 milliárd forint támogatást a magyar kormánytól. Az ügyről írtam egy publicisztikát Erdélyi sajtótámogatás: agyarak villogtatása jön címmel, két blogbejegyzést Előretolt helyőrség, Főtér.ro, sógorság, komaság és a kormánytámogatás címmel, valamint Oligarcha irodalom címmel. És megjelent egy tényfeltáróm a HVG nyomtatott verziójában, erről interneten a blogomon olvasható bejegyzés a Sógorság-komaság. A Tőkés kláné az erdélyi sajtótámogatáscímmel.
2. Mit állítottam?
a. Hogy az erdélyi sajtótámogatás, amely nagyságrendekkel meghaladja a legnagyobb erdélyi magyar médiák több éves költségvetését (a legköltségesebb az ETV, ők tíz évig gazdálkodnak ennyi pénzből) nem transzparensen, indokolás nélkül ítélték oda egy olyan egyesületnek, amelynek a működése és kedvezményezetté válása több szempontból megkérdőjelezhető
b. ez az egyesület az Erdélyi Médiatér Egyesület, amely ezen a néven, ahogy a Magyar Közlöny említi nem is létezik.
c. Az egyesület alapítói, munkatársai az Erdélyi Magyar Néppárt volt, vagy jelenlegi munkatársai, így a támogatás odaítélése alaposan felveti, hogy itt rejtett pártfinanszírozás történt.
3. Hogy dolgoztam?
a. Végignéztem a cégnyilvántartásokat, a román adóhatóság (ANAF) és az igazságügyminisztérium cégbejegyzéseit, nyilvántartásait. Ebből kiderült, hogy a Magyar Közlönyben megnevezett egyesület helyett az Asociatia pentru spatiul media Transilvan egyesülethez megy a pénz, ami ugyanoda van bejegyezve, mint a Tőkés László EP képviselői irodájának szolgáltató Macula SRL . A céget és az egyesületet egy ember köti össze, Mohácsi László, aki az egyesület elnöke, és Tőkés László fotósa. Elvileg ő dönt 1,45 milliárd forint felhasználásáról.
b. Végiginterjúztam az erdélyi magyar média több képviselőjét, munkatársát, ideértve az ETV vezetését, a Transindexet, a Marosvásárhelyi Hírlapot, a maszol.ro-t, a Romániai Magyar Újságírók Egyesületét, hogy képet kapjak a hazai média támogatottságáról, és arról, ki milyen magyarországi és romániai forrásból részesül.
c. Az első, fent belinkelt blogbejegyzés után megkeresett Demeter Szilárd, aki hosszan beszélt a támogatás odaítélésének hátteréről. A beszélgetés elején és a végén is jeleztem: én 1,45 milliárd forint odaítéléséről nem folytatok magánbeszélgetést. Minden információ, ami hozzám befut: transzparenssé válik. Demeter Szilárd akkor azt mondta, folytassuk a beszélgetést az ünnepek után. Ezután letiltott, írásos üzeneteimre, telefonhívásaimra és a telefonos üzeneteimre többet nem reagált. Mohácsi László viszont írt, és azt mondta: csak akkor válaszol a kérdéseimre, ha már Demeter Szilárd nyilatkozik, ekkor, több mint tíz nap várakozás után részleteket közöltem az első Demeter-interjúból, ne legyen akadálya Mohácsi válaszainak. Demeter azt állította:
- azért kapta az Erdélyi Médiatér Egyesület az 1,45 milliárd forintot, hogy ne az Erdélyi Református Egyház, ne az RMDSZ és ne a Magyar Polgári Párt döntsön az erdélyi magyar sajtó forrásairól.
- azért így finanszírozza a Fidesz az erdélyi médiát, hogy a pénz ne a csődközelbe került erdélyi Simicska birodalomhoz kerüljön (ide tartozik a Hírlap csoport, a Krónika, az Erdélyi Napló és a Székelyhon is)
- a Fidesznek nincs szüksége erdélyi magyar sajtóra – állította Demeter Szilárd – ezt a pénzt személyesen ő lobbizta ki, de arról nem beszélt, hogy a kedvezményezettek között rokonai és közvetlen munkatársai vannak, akik mind kötődnek az Erdélyi Magyar Néppárthoz
4. A megtorlás
Ez után indult el az ezen a héten zajló médiaháború. Demeter Szilárd egyetlen általam megfogalmazott kifogásra sem válaszolt, azokat nem cáfolta. Viszont közölt január 13-án egy cikket a Székelyhon oldalán (azon a portálon, amelyhez állítólag az Erdélyi Médiatér által kapott pénz egy része megy, hogy átvegye a Fidesz az erdélyi Simicska birodalom csődközelbe jutott részeit). Az általam felvetett, közpénzekre vonatkozó megállapításokra nem reagál, de ír a
- menekültekhez való viszonyomról (hogy jön ez ide?)
- hogy közpénzből dokumentumfilm készül rólam (1. hogy jön ez ide? 2. a dokumentumfilmet nem én forgatom, a támogatást a produceri iroda kapta, és én abból egyetlen fillérrel sem részesülök, egyetlen emberrel, a film rendezőjével-operatőrével tartom a kapcsolatot)
- arról, hogy pártsajtóban dolgozom, és oda pártvonalon vettek fel (román közmédiában dolgozom, az alkalmazásom dokumentumai kikérhetőek, erről pedig szívesen nyilatkozom – nem kérdezett róla)
- arról, hogy kikre szavaztam (nem kérdezett róla)
- hogy én “tartottam hatalomban” a bányászjárás felelőseit, és azokat, akikre “ráment Sütő András fél szeme) (a jelzett történelmi események idején 14 éves voltam )
Demeter állításai közül több két illetve három nappal később visszatérnek a Pesti Srácok oldalán, ahol két egymás követő nap van rólam kiemelt anyag. A Székelyhon cikkét aztán egy az egyben átveszi Bayer Zsolt saját blogjára. Ugyancsak bekapcsolódik a kampányba a magyarellenesség.com oldal, és a marosvásárhelyi Ferencz Zsombor, akinek az ellenem irányuló, évek óta zajló támadásaira, akcióira Demeter Szilárd hivatkozik. A kör bezárul.
Azok akik az én írásaimat nem ismerik, és csak ezeken a hálózatokon keresztül tájékozódnak rólam úgy tudják:
– a magyarokat és a székelyeket gyalázó - fizetett szekus ügynök vagyok.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az erdélyi magyar korrupció és maffiapolitika ellen írtam és dolgozom.
5. A következmények
Félrevezetett és manipulált emberek tömegei kezdtek el fenyegetni. Nem csak engem, a családom többi tagját, a szitkozódók nem kímélték sem a gyerekeimet, sem a távolabbi rokonságomat, sem a 15 éve halott nagyanyámat sem. Dehumanizálás, megalázás, szexuális erőszakkal való fenyegetés, perverz, lealacsonyító üzenetek: ezzel szembesülünk egy hete. A kampányban résztvevők egyike, családi kapcsolatai révén védett adataimhoz is hozzáfér (lakcím, személyi szám, gyerekeim adatai): a fenyegetés nem csak a virtuális, de a valós térben is jelen van.
6. Meghátrálok-e?
Nem. Hasonló lejárató kampányok indultak, indulnak bárki ellen, aki a magyar, vagy az erdélyi magyar korrupció ellen felszólal, azzal a céllal, hogy megfélemlítsék, és hallgatásra kényszerítsék az embereket. A hallgatás pedig senkit sem mentett meg eddig. A lejáratás hálózatai évek óta működnek, a szolidaritásé nem: ezt kell erősíteni, és ehhez emberek kellenek, akik mindezek ellenére mernek beszélni .
Tehát, azoknak, akik az elmúlt héten fenyegettek, megpróbáltak megalázni és azoknak is, akiknek fontos a törvényesség és méltányosság azt üzenem továbbra is várom a választ:
- a közpénzek odaítélésének és felhasználásának transzparenciájáról
- a döntéshozásban résztvevők felelősségéről
- a nepotizmus, a rejtett pártfinanszírozás, az üzleti összefonódás megakadályozásáról
- a szakmaiság biztosításáról és védelméről
- arról, hogyan lehet kis, átláthatatlan módon privilegizált körök helyett minél több embert bevonni a döntéshozásba, hogy azoké legyen a szó, akiknek az életére megy a játék.
A tét az, hogy asszisztálunk az erdélyi magyar oligokrácia megerősödéséhez, vagy megkezdődik az ellenállás.
Forrás: ujnepszabadsag.blog / Szerző: Parászka Boróka
Korábban helytelenül írtuk le a szerző, Parászka Boróka nevét, amelyért ezúton is elnézést kérünk a szerzőtől.
A CIVILHETES szerkesztősége