Kecskemét büszke város. A lakóinak sem kell leszegett fejjel járniuk-kelniük a világban, hiszen sok mindent adtak már a világnak. Gondoljunk csak Katona Józsefre, Kodály Zoltánra, vagy a kajszibarackra, vagy az abból készült párlatra.

Az utóbbi években viszont egyre érdekesebb hírek ütik meg az ember fülét, amelyek nem méltóak egy ilyen prosperáló városhoz. A kultúra és a sport helyzete sok mindent elárul egy településről, annak vezetésének nívójáról. Mi most a sportotéletet vesszük górcső alá, amely a jelenlegi kormányzatnak nagyon fontos kampányfelülete, így érthetetlen, hogy Kecskemét városvezetése miért bánik ilyen mostohán egyesületeivel, sportolóival.

Kezdődött minden a Kecskeméti KSE Kft. botrányával , amely után megrogyott a sportot támogató vállalkozók és szurkolók bizalma. Az ügynek azóta sincs se gazdasági, se politikai felelőse, pedig egy önkormányzati tulajdonú cégnél biztosan voltak páran, akik láthatták, ebből nagy baj lesz, hiszen a szponzori és közpénz kifelé vándorolt, nem pedig a csapatokba.

Már-már a feledés homályába veszett ez a több százmilliós botrány, amikor jött a hír, hogy a 2017-es vizes világbajnokság kiemelt partnere lesz Kecskemét, így 55 millió forint értékben imázsfilmet forgatnak, amelyet a város fizet ki. Az előzetes beharangozók alapján jónak tűnt a buli, ám kiderült, hogy szinte semmi sem igaz abból, amit Szemereyné Pataki Klaudia polgármester beharangozott. Egyrészt nem a városi televízió forgatta a filmet, hanem egy alvállalkozó, másrészt az Úszó Szövetséggel között megállapodásban szó sincs a budapesti vizes vébén való megjelenésekről.

Na de nézzük most a sportolók oldaláról a dolgokat, hiszen mégis csak róluk szól a fáma, ők azok, akik a sikereket hozzák. Vajon mennyivel támogatja Kecskemét városa az olimpiára készülő sportolóit? Nulla, azaz nulla forinttal. Ekkor szokták kihangsúlyozni, hogy dehát a létesítményhasználat, és a többi. Ne nézzük egymást hülyének, az úszó a betonon szelje a habokat, az atléta pedig oldja meg, ahol akarja? Ugyan. Pedig többen is ott állnak a riói olimpia kapujában, legalább 5-6 kecskemétinek van ott a lehetőség, hogy kvótát szerezzen. Ezek a remek emberek megérdemelnék, hogy támogassuk őket egytől-egyig, mert az igazi dicsőséget ők jelentik majd, ha ott lesznek a világversenyen. Jó példa erre Dunaújváros, ahol havi 250 ezer forinttal támogatják az olimpiára esélyes helyi sportolókat. Szóval lehetetne ezt másképp is, csak talán még nem jutottunk el odáig itt az aranyhomokon, hogy felmérjük ezeknek a dolgoknak a fontosságát és jelentőségét. Bízzunk benne, hogy ezen cikk nem bosszú hadjáratot indít be, hanem megértő fülekre, szemekre talál, s beindítja azt a folyamatot, aminek már legalább egy éve be kellett volna indulnia. Talán még nem késő!