Ma van az állami gondoskodásban élő gyermekek napja, figyeljünk oda rájuk!
Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, további 140 ezer gyereket fenyeget a veszély, hogy bármikor kiemelhetik őket a családból.
Október 7-e mostantól az állami gondoskodásban élő gyermekek napja. A magyar média példátlan összefogással állt be az SOS Gyermekfalvak kezdeményezése mögé, hogy beszéljünk a mély társadalmi és emberi problémáról, így csökkentsük az állami gondozásban élőkkel szembeni előítéleteket. Ők az áldozatai egy tarthatatlan helyzetnek, és minden nap megküzdenek azért, hogy jobbra fordítsák a sorsukat.
Kétévesen és kamaszkorban kerülnek legtöbben a rendszerbe
Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, további 140 ezer gyereket fenyeget a veszély, hogy bármikor kiemelhetik őket a családból. Minden évben 4-5 ezer újabb gyermek kerül a rendszerbe, legtöbben két évesen, de kamaszkorban is ugrásszerűen megnő az állami gondozásba vett gyerekek száma. A családból való kiemelés gyakran traumatikus élmény, bár mindig van előzménye: elhanyagolás, érzelmi, fizikai, szexuális bántalmazás, a szülő halála vagy a fiatal kriminalizálódása. Az esetek túlnyomó többségben az okok a családok szegénységével is összefüggnek. „A gyermekvédelmi törvény tiltja, hogy egy gyereket anyagi vagy lakhatási okok miatt elvegyenek a szüleitől, mert a gyereknek joga van a családjában élni. Mégis azt látjuk, hogy a kiemelések hátterében gyakran szegénység és a megoldatlan lakáshelyzet áll. Ha valaki hosszú éveken, évtizedeken keresztül olyan súlyos deprivációban él, mint ahogy jelenleg Magyarországnak egy jelentős százaléka, ott nagyon nehéz a helyi gyermekvédelmi szakembereknek a családban hagyni a gyereket” – mondta el a Telexnek Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
Hiányoznak a nevelőszülők
A legtöbb gyerek számára nem a családból való kiemelés az utolsó költözés: intézetek, nevelőszülők követik egymást. Az állami gondozott gyerekek korábban gyerekvárosokban éltek, majd rendszerváltás óta nagyrészt felszámolták ezeket, elterjedtek a kisebb gyermekotthonok, lakásotthonok, és elkezdték bővíteni a nevelőszülői hálózatot. Az 1997-es Gyermekvédelmi törvény előtt a gyerekek 30 százaléka élt nevelőszülői családban, ma ez az arány már 70 százalék. A törvény szerint minden 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, hiszen ez a forma hasonlít legjobban a családi élethez, itt kaphatnák a legtöbb figyelmet és van egy családi szabályrendszer is, harmaduk azonban még mindig nevelőotthonban lakik, mivel legalább ezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből. „Magyarországon sokkal több nevelőszülő van az ország szegényebb részében, Észak-Magyarországon, Dél-Magyarországon, illetve Bács-Kiskun megyében. A középosztályt, felsőközéposztályt nehéz bevonni, pedig akár saját gyermek és munka mellett, akár a gyerekek kirepülése után is végezhető ez a hivatás. Nagy probléma, hogy a nevelőszülői szakmának alacsony a presztízse és rengeteg előítélet övezi, miközben ők gondoskodnak az országban élő gyerekek 1 százalékáról, például azokról a gyerekekről is, akiket örökbe fogadnak. Jelenleg legalább 1000 nevelőszülő hiányzik az országból” – mondja Szilvási Léna.
Újratermelődő probléma
„Naponta 7 fiatal hagyja el a gyermekvédelmi rendszert, támogató család hiányában egyedül vannak a felnőtté válás problémáival. Aki legalább öt évet eltöltött a gyermekvédelemben, életkezdési támogatást kap az államtól, maximum 1,9 millió forintot, ez azonban nem elegendő lakásvásárláshoz. Ha nem alakul ki a tudatos tervezés és gazdálkodás, a fiatalok keze közül hamar kifolyik a pénz, megfelelő szociális védőháló híján gyakran az utcára kerülnek és újratermelik a szegénységet” – írja a Telexen Varró Gabriella, az SOS Gyermekfalvak kommunikációs szakértője. „A helyzet drámai, amivel szükséges társadalmi és rendszerszinten is foglalkozni, ezért hoztuk létre az állami gondoskodásban élő gyermekek napját október 7-én. Szeretnénk, ha minden évben egy nap azokról a gyerekekről szólna, akik megélték azt, hogy elveszítették a családjukat. Ők mindannyian egy tarthatatlan helyzet áldozatai, mégis rengeteg előítélet övezi őket úgy, hogy közben keményen küzdenek magukért és velünk együtt egy jobb sorsért. Megérdemlik a figyelmet” – mondta Kiss Gergely, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója.
Példátlan médiaösszefogás
Szinte az egész magyar média beállt az SOS Gyermekfalvak legújabb kampánya mögé, amellyel az állami gondoskodásban élő gyerekekre és a gyermekvédelemre szeretnék felhívni a figyelmet. A médiösszefogáshoz 53 magyar médium, országos és vidéki lapok, rádió- és tévéadók, online hírportálok és a Népszava is csatlakozott, vállalva, hogy a mai napon kiemelten foglalkozzon az állami gondoskodásban élő gyerekek ügyével. Az SOS Gyermekfalvak készített az alkalomra egy társadalmi célú reklámfilmet is: