A Népszava tételesen megvizsgálta a kabinet plakátokon, televíziós-, rádiós spotokban, tájékoztató füzetekben propagált állításait, s kiderült: hemzsegnek a ferdítések, elhallgatások, „tévedések” a közpénzből fizetett kampányban. A tájékoztatás hitelességéről már az is sokat elárul, hogy annak költségeit a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyelőre nem árulja el. A mostanihoz hasonló, 2013-as „Magyarország jobban teljesít” kampány az adófizetőknek csaknem 800 millió forintba került.

A magyar gazdaság több szegmensében munkaerőhiány alakult ki, elsősorban azért, mert a magasabb nyugati fizetések és a kilátástalan hazai viszonyok miatt rengeteg tapasztalt, képzett munkavállaló hagyta el az országot. A képzett dolgozók iránt így kialakult növekvő kereslet nyomán a cégeknek – versenyképességüket is rontva – bért kellett emelniük, volt, ahol 10-12 százalékkal nőttek a fizetések. E folyamatra repült rá a kormány, és tette papíron kötelezővé, amit a piac már meglépett. A „garantált bérminimumot” átkeresztelték a némileg megtévesztő „szakmunkás minimálbérré”. A garantált bérminimumot nemcsak szakmunkások kapják, minden középfokú végzettséghez kötött munkakörben ki kell fizetni.

Az, hogy a kormány papíron bruttó 129 ezerről 161 ezerre emeli a juttatást, nem sok kötelező erővel bír a munkaadók számára. Forrásaink szerint azokon a területeken vagy országrészekben ahol nagy a munkaerőhiány, a cégek ma már a nyolc általános végzettségű dolgozóknak is megadják a garantált bérminimumnak megfelelő fizetést. Az olyan ágazatokban vagy területeken pedig, ahol van elég dolgozó, a munkáltatók könnyen kikerülhetik az emelést: visszaminősítik például árufeltöltővé a pénztárost, bolti eladót vagy papíron csökkentik a munkaidőt.

„Nő az orvosok, ápolók és tanárok bére”

A minimálbér-emelés újra felülírta a szakápolók béréről szóló megállapodás eredményeit, és a kétlépcsős, összesen bruttó 207 ezer forintos szakorvosi többletpénz is kevés ahhoz, hogy ne a magyar szakemberek legyenek a visegrádi országok legrosszabbul fizetett egészségügyi dolgozói.

A minimálbér és a garantált bérminimum januári emelése miatt a szakdolgozói bértábla ismét összecsúszott, holott a bérmegállapodás egyik alapja épp a magasan képzett és régóta dolgozó szakemberek nagyobb megbecsülése volt. Ráadásul egyre gyakrabban hangzik el, hogy több feladatot kellene bízni a magasan képzett ápolókra, ezzel kiváltva az ellátás egyes területein az orvosi munkát. Az egészségügyi intézmények műszaki és gazdasági dolgozói, csakúgy, mint 9 éve mindig, tavaly is kimaradtak a megállapodásból.

A pedagógusok többlépcsős béremeléséről sokat beszél a kormány, de arról hallgat: a több pénzért, sokkal többet is kell dolgozniuk. A bérrendszer ráadásul nem differenciál, és a túlórát sem fizetik ki: a Pedagógusok Szakszervezete szerint éves szinten, egy-egy tanár átlagosan bruttó 300 ezer forint veszít ezzel. Emellett a korábbi ígéretekkel ellentétben nem veszik figyelembe a minimálbér emelkedését: ha ez megtörténne, akkor az a jelenleginél 25 százalékkal magasabb fizetést jelentene. Nem mellékes az sem, hogy a lépcsőzetes béremelés utolsó, 2017 szeptemberétől esedékes részét nem fizetik ki mindenkinek: azt a munkáltató ma még ismeretlen szempontok szerint, differenciáltan adná oda. Az oktatást segítő technikai személyzet – a könyvtárban, a laborokban, a gazdasági adminisztrációban dolgozók – bére 2008 óta nem emelkedett.

„Nő a családi adókedvezmény”

A Fidesz–kormány családtámogatási rendszerének vezérága a családi adózás, amellyel a kabinet szerint évente egymillió család él. A KSH szerint azonban majdnem 1,8 millió családban nevelnek egy, vagy több gyereket. Így viszont kérdés: mi történik azzal a 800 ezer családdal, amelyben nincs miből adózni, mert például nincs munkajövedelme egyik szülőnek sem? A családokat támogató szociális ellátórendszerből világosan kiderül az is: az, aki nem talál munkát vagy nincs olyan egészségi, mentális vagy szociális állapotban, hogy dolgozzon, épp csak annyit kap, hogy ne haljon éhen.

„Növekszik a gazdaság”

A GDP stabilan növekszik– állítja a kormány, ám a tények épp ellenkező tendenciát tükröznek. A KSH szerint a GDP 2014-ben 4, 2015-ben pedig 3,1 százalékkal bővült, de tavaly még a 2 százalékot sem érte el. Vagyis akkor beszélnek stabil növekedésről, amikor a növekedés üteme éppen megfeleződött. Igaz, egy olyan évben, mint amilyen a tavalyi volt, amikor – uniós pénzek híján – 9,6 százalékkal estek vissza a beruházások, az építőipar teljesítménye csaknem ötödével kisebb volt, mint 2015-ben, örülni kell, hogy a mezőgazdaság jó éve miatt egyáltalán növekedésről lehet beszélni.

„Ingyenes étkeztetés 318 ezer gyermeknek”

Magyarországon 1,8 millió gyermek él, a kormány által említett 318 ezer ennek csupán töredéke, ráadásul az ellátottak körébe nem csak a legszegényebb családokból származó gyerekek tartoznak. A KSH szerint a hétévesnél fiatalabb gyerekek 42,2 százaléka él szegénységben, nagy részük rendszeresen éhezik. Probléma, hogy pont a legszegényebb településeken nem biztosított az állandó ingyenes étkeztetés, mert a tanszünetek időszakára a legtöbb helyen már nincs forrás. A szolgáltatást ráadásul túlbürokratizált keretek között kell igényelni, ami sok családnak megnehezíti a hozzáférést.

„Sok százezer új munkahely”

A foglalkoztatottak száma eléri a 4,4 millió főt, vagyis 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, az új munkahelyek döntő többsége piaci álláshely, a munkanélküliség 4,7 százalékra csökkent – állítja a kormány. Tény, hogy a foglalkoztatottság mutatói harmadik éve látványosan javulnak, és tavaly már az elsődleges hazai munkaerő-piacon is jobbak voltak a foglalkoztatási mutatók. Viszont az európai gyakorlattól eltérően a KSH a közmunkásokat is foglalkoztatottnak tekinti. Ha a 218 ezer közmunkást is figyelembe vesszük, akkor a tényleges munkanélküliségi ráta 8,5 százalék körül lehet, ez magasabb az EU átlagánál, amely tavaly év végén 8,2 százalékos volt. A 116 ezer „ingázót”, külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekinti a KSH, ők egyébként egy év alatt 1,2 százalékkal kevesebben lettek.

„1,6 százalékos nyugdíjemelés”

Az eredetileg tervezett 0,9 százalékos idei nyugdíjemelés miatt felháborodott nyugdíjas társadalom elégedetlenségét érzékelve növelte 1,6 százalékra az emelés mértékét a kormány. Az azonban a máig nem tisztázott, hogy miért éppen 1,6 százalékos emelést javasolt a kormányfő, miért pont 0,7 százalékkal növelte meg a 2017-es költségvetési törvényben található mértéket. Szakértők a jogbiztonságot és nyugdíjrendszer stabilitását kérdőjelezték meg a lépés miatt, mondván ezen túl bármilyen emelési arányt bedobhat a kormány. 2009 óta az inflációkövető emelés is elegendő volt, hogy a béremelkedéssel párhuzamosan növekedjen az idősek ellátása is, de nyugdíjas szervezetek, ellenzéki pártok és társadalombiztosítási elemzők szerint idén már megérett a helyzet, hogy visszatérjenek a svájci indexálásra, amely figyelembe veszi a nettó béremelkedés mértékét is. Ha 2017-ben már ezt a módszert használta volna a kormány, havi 6 ezer forinttal kapnának többet az idős emberek. Ha viszont kizárólag az inflációt veszik figyelembe továbbra is, és kiszámíthatatlan mértékekkel toldozgatják a rendszert, a 10 százalék körüli átlagos béremelkedés hatására folyamatosan elértéktelenednek a nyugdíjak.

Forrás: nepszava.hu

(A cikk teljes terjedelmében a Népszava oldalán elérhetó.)