A Fidesz veszprémi bukását már Bencsik András sem bírta cérnával.

Olyan vezércikket írt a mai Demokratában – urizálással és egyebekkel –, hogy a fal adja a másikat. - írja a valasz.hu

„Egyes fideszes újgazdagok hivalkodása azonban széles körben kiverte a biztosítékot. Nevek említése nem szükséges, ezt kívülről fújja az egész ország, és ebben meg az a baj, hogy teljesen mindegy, mennyi alapja van a közvélekedésnek, ez berögzült az emberekbe. Veszprémben otthon maradtak az aktivisták, a nyugdíjas talpasok és a többiek, s ebben bizony szerepet játszhatott az általános felháborodás. (…) Valami elromlott. Vasárnap este nyolckor az M1 televízió híradója, amikor a kereskedelmi csatornákon már a veszprémi választás eredményét 80 százalékos feldolgozottságnál ismertették, nem mondott semmit. Csak mellébeszélt. Mi volt ez? Gyávaság? Szolgalelkűség? Mindegy. Tünet. Annak tünete, hogy valami elromlott a szerkezetben. (…) Kellett a veszprémi pofon. Kellett,, mert a jobboldal legnagyobb kincse az erkölcs. Annak tudata, hogy mi, ha nem is vagyunk jobbak, sem tisztábbak, mint amazok, hiszen mindnyájan a Kádár-kor barakkjaiból szabadultunk, szándékainkban, vágyainkban, álmainkban igenis jobbak és tisztábbak vagyunk. Egy szebb, jobb és tisztább világot akarunk. Eddig ezért küzdöttünk. Mert azt akarjuk, hogy az a szép Magyarország már az utánunk következő nemzedéké legyen. De nem azt, hogy ehelyett gyorsan teletömje a zsebét, mert az szégyenletes.”

valasz.hu