Információink szerint szerda délután egy német állampolgárt vitt volna a rohamkocsi a klinika körülbelül 80 méterrel messzebb található, Határőr úti épületébe CT-re, de a páciens nem ért oda, még a kórházban meghalt. Az út megtételéhez egyébként rendszeresen mentőt hív a kórház, ami egyes vélemények szerint azért is problémás, mert így hosszú időre lefoglalják a legmodernebb felszereltségű mentőautót és a mentőorvost is.

Több alkalommal, e-mailben és telefonon is kerestük a kórházat, szerettük volna megtudni, miért a mentőszolgálatnak kell szállítani a betegeket kórházon belül, mi okozta a beteg halálát, és miért adnak át egy még altatásban lévő beteget olyan mentőorvosnak, akinek nincs aneszteziológusi képesítése. Kérdéseinkre azonban nem reagáltak.

A mentőszolgálatot is kerestük, hogy megtudjuk: részükről történt-e mulasztás, de lapzártáig ők sem reagáltak.

A héten egy másik beteg is életét vesztette, akinél szintén felvetődött, hogy a halálának köze van ahhoz, hogy őt is szállítani kellett CT-vizsgálatra. A tizenkét éves kislányt a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermekszívklinikájáról vittek a Heim Pál Gyermekkórházba azért, mert előbbiben nincs CT-berendezés.

Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet igazgatója lapunknak elmondta: a kislány halálát távolról sem az okozta, hogy CT-re kellett szállítani. Kiderült, hogy súlyos fejlődési rendellenességgel született, sokszor operált beteg volt. Egy komoly műtét után tizenhat nappal szállították CT-re, mivel súlyos neurológiai tünetei lettek. A kórházigazgató kiemelte: a CT-vizsgálat megállapította, hogy a kislánynak súlyos koponyaűri vérzése volt. Bár szövődménymentesen oda- és visszaszállították, a keringése összeomlott, és emiatt hunyt el. Az igazgató tisztázta azt is, bár a sajtóban jól hangzó szalagcím, hogy nyitott mellkassal szállították a gyermeket, ez valójában egy orvosi szakkifejezés, ami annyit jelent, hogy a mellkas csontos vázát nem drótozták össze az újabb és újabb műtétek miatt. Egyébként a bőrt összevarrták, és be is volt fedve a vágás.

Ofner Péter ugyanakkor súlyos problémának látja, hogy vannak olyan intézmények, ahol nincs CT-berendezés. Szerinte ha van ilyen készülék, akkor gyakran több száz métert kell megtenni a beteggel a vizsgálat helyszínéig. Hangsúlyozta, hogy az orvosi csapatnak meg kell tanulnia, hogy CT-re igenis szállítani kell a beteget még akkor is, ha kórházon belül található a gép.

– Az évtizedekkel ezelőtt épült kórházaknak, amelyek kivitelezésekor ezt a diagnosztikai eljárást még nem is ismerték, ugyanúgy van szállítási problémájuk. Hiszen például a fővárosi Szent István-kórház CT-je sincs közel az intézmény A épületében fekvő súlyos betegekhez. Szükség esetén sok száz métert kell velük megtenni. Ez a korszerűtlenség minden pavilonos rendszerű kórházban probléma, ezért is fontos, hogy új kórházstruktúrákat alakítsanak ki, amelyek már be tudják fogadni a diagnosztikai eszközöket – mondta Ofner Péter. Kitért arra is, hogy a fővárosi kórházfejlesztéseknek hála elvileg a központi költségvetés biztosított akkora összeget számukra, amiből még idén új CT-t kaphat az intézet, amit a földszinten helyezhetnek el. A probléma tehát remélhetőleg esetükben hamarosan megoldódik. A kardiológiai intézetből a felnőtt betegeket most még a Szent István-kórházba szállítják át, ez hetente 8-10 alkalommal fordul elő.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden a kislány halála kapcsán az ATV-ben arról beszélt: „Lehet, hogy a betegeket időnként nyitott mellkassal kell átszállítani egy másik kórházba CT-vizsgálatra, de korábban a másikban sem volt CT. Most legalább már van.”

Az országban egyébként jelenleg 104 CT-berendezés működik, amelyeknek óriási a betegforgalmuk, szinte folyamatosan üzemelnek. Körülbelül 120 kórház fogad betegeket, tehát nincs minden intézménynek ilyen berendezése. MR-készülékből még kevesebb üzemel jelenleg az országban, Ofner Péter szerint ez azért van, mert az esetek többségében a diagnosztikához elég a CT. Az MR-nek az elhelyezése is nehézkesebb, és speciális feladatokra használják, a napi rutineljárásokhoz nincs rá mindig szükség. Éppen ezért mindig kevesebb MR lesz majd, bár az tény, hogy a jelenleginél ebből is több kellene.

Csütörtökön a kormányinfón arról kérdeztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, van-e kormányzati statisztika arról, hogy hány CT- és MR-gép hiányzik a magyar kórházakból. A miniszter ezt nem tudta megmondani, de annyit elárult, hogy jelenleg 104 CT és 61 MR található az országban. Utóbbi eszközzel kapcsolatban azt is megjegyezte: ennek beszerzését igénylik gyakrabban a kórházak. Leszögezte: olyan helyzet nem lesz soha, hogy „minden extra eszköz minden kórházban rendelkezésre álljon”. Lesz, akinek utaznia kell. A miniszter elismerte azt is: „Aki azt mondja, hogy a magyar egészségügyben minden rendben van, az vak.” A miniszter azt is bejelentette: a kormány úgy döntött, húszmilliárd forintot biztosítanak műszerbeszerzésre a budapesti kórházaknak.

Szerző: Kuslits Szonja / mno.hu