Az idén áprilisban a KSH frissen közzétett adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon – értékelte az adatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy „túl vagyunk a nehezén". 

Érdemes azonban a számokat kicsit részletesebben is áttekinteni. Már a KSH közzétételéből kiderült, hogy a dinamikát tíz százalék fölé költségvetési intézkedések húzták fel. Miközben ugyanis a versenyszférában a bérek 9, a költségvetési intézményekben 12,7 százalékkal nőttek. Utóbbira a magyarázat az „egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelése”. – Ez főként az orvosi béremelést, valamint a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelését takarja.

Önmagában az előbbi sem mellékes eltérés, hiszen a cégnél dolgozók számára csekély vigasz az állami „nagyvonalúság”. További különbséget jelent, hogy a KSH minden esetben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérét publikálja.

Másfélmillió foglalkoztatott béréről semmit sem tudunk

Egy ideje már megismerhetjük a munkáltatók teljes körénél gyűjtött adatokat is, de sokra ezzel sem megyünk. A közzétett táblázatok szerint ugyanis a „teljes” kör további 265 ezer alkalmazott adatait tartalmazza, így már 3073,5 ezer főre vonatkozik. Miközben – szintén a hivatalos számok szerint – majdnem 4,56 millió a foglalkoztatott Magyarországon. További csavar is van azonban.

A legtöbb foglalkoztatott az átlagbérnél közel 100 ezer forinttal keres kevesebbet – írtuk meg az idei márciusi statisztikák alapján. Az átlagkeresetnél ugyanis sokkal fontosabb a medián kereset, ami azt az összeget jelenti, ami körül a legtöbb fizetés szóródik. Tehát a legtöbb foglalkoztatott ennyit vagy ekörül kereshet. Az idei első négyhavi medián az Azénpénzem.hu számításai szerint a munkáltatók teljes körénél 5,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Így tulajdonképpen tovább nőtt a kirakatba pakolt adatokhoz képest a középérték lemaradása.

Számításaink szerint áprilisban már 108640 forinttal keresett kevesebbet az „átlagmagyar” annál, amit a statisztikusok átlagbérként kommunikáltak. Ez kalkulációink szerint a borítékban (a nettó fizetésben) több mint 72 ezer forintos eltérést jelent. Közben ne feledkezzünk el arról sem, hogy ezek a számok nem adnak információt arról, hogy 1,5 millió embernek mennyi csöröghet havonta a zsebében. (Azénpénzem)