Mivel az Európai Bizottság soha nem adott pénzt az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építkezésére, mert azt eleve túl drágának találta, így nem is vizsgálja a pénz felhasználását az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), illetve kartellgyanút sem állapított meg - mutat rá egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján mai cikkében a 444.hu.

Ezzel egyrészt azt a minapi kormányzati érvet kérdőjelezi meg, hogy kartellgyanút emleget az EU, másrészt azt, hogy Brüsszel felől akár pénzügyi szankció is jöhet, amelyet majd az érintett útépítő cégekkel fizettetne meg a kormány. A lap felveti, hogy más valós indok is lehet a háttérben, az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás.  - írja a portfolio

Végig magyar büdzsékockázatra ment a projekt

Amint a tegnapi bejelentés kapcsán a Portfolio is emlékeztetett rá: az Európai Bizottság sosem fogadta el az érintett 30 km-es szakasz támogatását, így az végig a magyar költségvetés kockázatára épült (így ebből nem lehet uniós bírság, amit a kormány "bevasalhatna" az érintett cégeken).

A 444.hu szerint persze a kormány alapozhatott arra, hogy az EU majd egyszer elfogadja azt, hogy a 2013-as kormányhatározattal elindított projektet támogatja és erre alapozva kezdte el az építkezést. A lap azonban olyan információkat is közöl, amelyek szerint már tavaly november körül óta tisztában lehet a kormány azzal, hogy ez nem fog megtörténni.

Gyenge a projekt megalapozottsága, de elkezdődött az építkezés

Egy tavaly december elején készült, nem nyilvános bizottsági feljegyzés szerint Brüsszel visszautasította, hogy ebbe az építkezésbe pénzt tegyen. A bizottság belső használatra készült dokumentuma a lap szerint így fogalmaz:

A bizottság átvizsgálta az M4 Abony - Fegyvernek projektet, és a bizottság kérelmére visszavonták a jelenleg futó közlekedési operatív programból történő finanszírozását. A visszavonás legfőbb oka az volt, hogy gyengének találták a beruházás stratégiai megalapozottságát, hiszen egy nagyon hosszú út nagyon kis részéről van szó, megkérdőjelezhető így az építkezés racionalitása. Továbbá a bizottság már jóváhagyott párhuzamos projekteket, ami megkérdőjelezi a beruházás megtérülését, és túlzóvá teszi a várható forgalomról szóló előrejelzést, ráadásul egy igen költséges beruházásról van szó. Ezért várhatóan a 2014-20-as közlekedési operatív programban való megvalósítását sem hagyja jóvá a bizottság.

A fentiek ellenére a lap emlékeztet arra, hogy a kormány már egy decemberi határozatban elkötelezte magát az útépítés mellett, megkötötték a szerződéseket a cégekkel és elkezdődtek a munkák, így a Tiszában a tervezett hídhoz már állnak a cölöpök.

A lap hangsúlyozza: a Bizottság az anyag szerint nem fogalmazott meg kartellgyanút, hanem egyszerűen túl drágának találta a beruházást a várható forgalomhoz képest, így egyszerűen nem akart oda autópályát. A kartellvádat Jávor Benedek, a PM EP-képviselője fogalmazta meg és ő fordult az OLAF-hoz, de a lap szerint az intézmény nem foglalkozott ezzel a beadvánnyal, mert nincs benne EU-s pénz, így ez nem rájuk tartozik.

Másfél hete jött a tájékoztatás (?)

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára a lapnak azt hangsúlyozta, hogy bár a Bizottság már másfél éve nem fogadta be a projekt támogatását, de végül csak másfél hete tájékoztatták a kormányt informálisan, hogy felmerült a kartellgyanú, és ez is oka annak, hogy a bizottság nem hajlandó befogadni a projektet.

A helyettes államtitkár szerint lett volna rá mód, hogy a kormány meggyőzze a bizottságot arról, hogy fontos ez az út, van értelme megépíteni, de a kartellvád tett be teljesen a további egyezkedésnek. A lap ezzel szemben azt állítja, hogy a bizottság másfél éven keresztül költséghatékonysági érvekkel söpörte le a beruházást.

Ki miért lépett?

A lap rámutat, hogy mivel nincs a projektben uniós pénz, így nem is lehetséges, hogy az országot emiatt pénzügyi szankció sújtsa. Csepreghy a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szankció alatt azt értik, hogy elzárkózott a Bizottság az építkezés támogatásától, és ez legutóbbi értelmezésük szerint a kartellvád miatt van. Ezért az útépítésre eddig költött pénzt szereznék vissza az érintett cégektől, ha bebizonyosodik a kartellvád. A kormány szerint ugyanis ha bebizonyosodik, akkor az is bizonyított lesz, hogy ezért nem ment át a bizottságon a projekt.

A lap szerint érdekes mindenesetre, hogy a kartellgyanú ellenére nem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a Miniszterelnökség belső ellenőrzése végzi az ügy kivizsgálását. Részben emiatt három lehetséges magyarázatról hallott, hogy ha nem EU-s kartellvád, illetve szankció miatt állították le a projektet, akkor mégis mi lehet a valódi ok, illetve miért most történt ez a döntés: 

• Az egyik szerint a kormány végig bízott abban, hogy az EU majd végül meggyőzhető lesz az útépítés támogatásáról, de mostanra látta be, hogy erre nincs esély.
• A másik szerint a 163 milliárd forintnyi vitatott útépítési projekt közel megegyezik a Quaestor-ügyben a fiktív kötvények volumenével és lehet, hogy a lap szerint "az építkezés folytatására szánt pénzre hirtelen máshol lett szükség". Ha ugyanis a kormány mindenkit kártalanítani akar, akkor az M4-es leállításával megspórolt pénz például pont jól jöhet - fogalmaznak,
• Egy harmadik felvetés - amelyet elég határozottan állított tegnapi anyagában a nol.hu és nem cáfolta Csepreghy sem, hogy - ez is a kormánynak a Közgép elleni lépéseik egyike, illetve az így elvett munkát más cég(ek)nek adnák oda.

portfolio.hu (Fotó: Index / MTI)