Kevesebb, mint egy órán át vitatkoztak az EU27-ek Európa-ügyi miniszterei a magyarországi jogállamiság helyzetéről az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében kedd este Brüsszelben. Utoljára idén júniusban tűzték napirendre a témát, ezért bevezetőjében Vera Jourová bizottsági alelnök az eltelt időszak fejleményeit vette sorra. Megemlítette a Kúria elnökének megválasztását övező aggályokat, a Klubrádió ügyében indított brüsszeli kötelezettségi eljárást és megjegyezte, hogy újabb szankciós procedúrát kezdeményeztek amiatt, mert Magyarország nem hajlandó végrehajtani az európai uniós bíróság egyik ítéletét. A politikus azt mondta, a helyzet nem javult az eltelt félévben, ezért továbbra is szükség van a jogállamiság kockázatairól dönteni hivatott hetes cikkelyes eljárásra.

Az ülés részleteit ismerő forrásaink szerint a vita egyáltalán nem volt olyan heves, mint korábban. Kizárólag a „jogállamiság barátaiként” ismert országok képviselői mondtak véleményt: a közös álláspontot kifejtő Franciaország és Németország mellett, a benelux és a skandináv országok tárcavezetői. A hozzászólók a procedúra folytatását javasolták, többségük azt mondta, hogy nem a keddihez hasonló rövid eszmecserét, hanem alapos meghallgatást szeretne. Ez egyezik a januárban hivatalba lépő francia EU elnökség szándékaival is. A Magyarországot képviselő Varga Judit igazságügyi miniszter azzal vádolta partnereit, hogy megalapozatlanul bírálják a kormányt, és úgy vélte, hogy az eljárás már régen kimerítette a tartalékait.

A keddi tanácsüléshez tartozik, hogy a magyar és a lengyel kormány nem csatlakozott az EU27-ek közös nyilatkozatához az EU jövő évi jogalkotási prioritásairól. A két ország nem tudta megakadályozni a jogállamiság védelmének szükségességét is tartalmazó deklaráció elfogadását, mert elég volt hozzá a többség egyetértése. A tagállamok ugyanakkor ízelítőt kaptak abból, milyen az, amikor Budapest és Varsó összehangolt választ ad a brüsszeli „zsarolásra”. A magyar álláspontot Stelbaczky Tibor nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője fejtette ki. Eszerint Magyarország nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió a jogállamiságra hivatkozva politikai nyomást próbál gyakorolni egyes tagországokra, és ennek részeként, politikai indíttatásból késlelteti a magyar helyreállítási terv jóváhagyását. Hasonló véleményt fogalmazott meg a lengyel hozzászóló is. Kérdésünkre Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke elutasította az állítást, és megismételte a jól ismert brüsszeli álláspontot, miszerint minden tagállam számára világos feltételeket szabtak, a helyreállítási tervek jóváhagyásakor egyenlő bánásmód érvényesül.

Magyar EP-képviselőket is érinthet a tisztújítás

Az Európai Parlament (EP) és a különböző szakbizottságok vezetőségét két és fél évre választják, vagyis a megbízatásuk január végén lejár. A 21 magyar EP-képviselő közül jelenleg a Demokratikus Koalícióhoz tartozó Dobrev Klára, a momentumos Cseh Katalin, a fideszes Járóka Lívia és az MSZP-s Ujhelyi István tölt be vezető posztot.

Dobrev jelenleg az EP egyik alelnöke, de hamarosan, akár már szerdán megválaszthatják a szocialista frakció egyik alelnökének. A politikai csoportnak kilenc alelnöke, vagyis frakcióvezető-helyettese van. Ha a DK-s politikus megkapja párttársai bizalmát, akkor januárban valószínűleg már nem indul a képviselő-testület alelnöki tisztségéért. Cseh a liberális Újítsuk meg Európát politikai csoport egyik helyettes vezetője volt és marad, miután nemrégiben a következő két és fél évre újraválasztották. Ujhelyi a közlekedési és turisztikai bizottság első alelnöke, és ismét megpályázza a pozíciót, valószínűleg sikerrel. Járóka az EP egyik alelnöke, akit a ciklus elején a kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) színeiben választottak meg. A 12 fideszes EP-képviselő azonban márciusban kilépett az EPP-ből, és azóta a függetlenek soraiban foglal helyet. Emiatt minden szakbizottsági és egyéb delegációs helyüknek, valamint hat szakbizottsági alelnöki posztjuknak kénytelenek voltak búcsút inteni. Járóka Lívia azért őrizhette meg parlamenti alelnöki posztját, mert a képviselő-testület plenáris ülésétől kapta a megbízatását, amiről nem kellett lemondania. Mivel az EP-ben a frakciók jelölnek képviselőket a különféle tisztségekre, a függetlenek kimaradnak az osztozkodásból. Megkérdeztük Járókát, hogy ennek ellenére megpályázza-e az alelnöki pozíciót, és irodájától azt a választ kaptuk, hogy a kérdés korai, mert a Fidesz-delegáció még nem foglalkozott a tisztújítással.

A Népszava brüsszeli forrásai szerint Orbán Viktor nem akar új frakciót alapítani az EP-ben az áprilisi parlamenti választások előtt. Hasonló értesülést osztott meg lapunkkal Jacek Saryusz-Wolski lengyel kormánypárti EP-képviselő is. Ha így lesz, akkor a fideszesek addig bizonyosan a függetlenek között maradnak, ami jóval kevesebb megszólalási lehetőséget és befolyást, valamint alacsonyabb pénzügyi támogatást jelent a delegáció számára, mint amit korábban az Európai Néppárt tagjaiként élveztek. H.K. (Népszava)